A magyar gazdaságpolitika jövőjének hét új pillére
Magyarország elfogadta a jövő évi költségvetését, ami már nem a gazdaság újraélesztéséről és stabilizálásáról szól, hanem a versenyképesség növeléséről. Ezt állítja György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
A jövő év lehet egymást követően a nyolcadik pénzügyileg fenntartható év, amikor a magyar költségvetési hiány jóval a bűvös három százalék alatt marad. Kovács Árpád, a költségvetési tanács elnöke korábban e szavakat intézte Varga Mihály pénzügyminiszterhez: „Rátok is jellemző, hogy minden pénzt elköltötök, de ami nincs, azt legalább nem költitek el.” György László közzétett egy tanulmányt a Portfolión, ami arról tanúskodik, hogy nem csak pénzköltésről van szó, hanem világos fejlődési célokat kapcsolnak a költségvetési pénzekhez. (Sajnos a szlovák kormánytényezőktől hasonló stratégiai átgondoltságot eddig nem tapasztalhattunk.)
Kiindulási pontként el kell mondani, hogy Magyarország jelentős gazdaságpolitikai fordulatot tett meg az elmúlt 9 évben.
A költségvetés egészséges, az adósságráta csökken, az államadósság devizaaránya a minimálisra esett, a kamatszintek alacsonyak, az infláció a keretek között. Az elmúlt években stratégiai vállalatokat vásároltak vissza, csökkent a vállalatok adóéke, nőtt a milliárdos árbevételű cégek között a magyar vállalatok aránya, nőtt a termelékenység, bár itt még komoly a lemaradás.
A legnagyobb változást talán a családok tapasztalták, hiszen gyermekvállalást segítő programok indultak. Az sem lebecsülendő, hogy a balliberális kormányok 53 százalékos adóéke 44 százalékra csökkent, ami két gyermek esetén már csak 36 százalék, 3 gyermek esetén 19 százalék.
A fenti intézkedésekkel sikerült felzárkózni a visegrádi országokhoz. A folytatásért György László szerint meg kell őrizni a korábbi eredményeket és hét újabb célt kell megvalósítani.
1. Az energiafüggetlenség növelése a tiszta, okos és megfizethető energia garantálása mellett
A magyar gazdaságpolitika célja, hogy 2030-ig 80 százalékban CO2-kibocsátás-mentes legyen az energiatermelés. A három legnagyobb erőmű a Paks2, a napelemhálózat, valamint a „megspórolt energia” lesz, de szeretnék felgyorsítani az okos mérőműszerek felszerelését a háztartásokban. Az energiatermelés mellett az energia raktározására és az elektromos autózás elterjesztésére is kiemelt feladatként tekintenek. Régiónkban Magyarországon a legkiterjedtebb az elektromos töltőhálózat és a legelterjedtebb az elektromos autók használata. Az elektromos autók száma az elmúlt években évente duplázódott, 2018 végére pedig 600 töltőállomás létesült az országban.
2. Tiszta ország építése
Stratégiai vízió, hogy Magyarország tiszta országgá váljon. Német mintára építenék a körforgásos gazdaságot, ahol az elhasználódó anyagokat újrahasznosítják. Nemzetbiztonsági kérdés az ivóvízkészletek megóvása és a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése.
3. A tudásteremtés és az innováció erősítése egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákkal
A növekedés már nem az olcsó munkaerőre, de mindinkább a tudásra épül. Az egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák létrehozásával új rendszer épülne ki, növekedési és innovációs pólusokat, gazdasági gravitációs központokat hoznának létre, amelyek segítenék a vállalatok fejlesztési tevékenységét. A nemzetközi sikerpéldák alapján első lépésben nyolc, egyetemek köré épülő tudományos parkot (ún. Science Parkot) terveznek. Cél az is, hogy a hazai ötletekből magyar vállalkozások magyar termékeket fejlesszenek, és ezekkel megjelenjenek a világpiacon. Ehhez szükséges az is, hogy a stratégiai vállalatokat és a növekedési ígérettel kecsegtető vállalkozásokat, amelyek idővel magyar multivá válhatnak, megvédjék a külföldi felvásárlástól. E cél teljesítésére izraeli és német mintára létrehozzák a Magyar Tőkealapot.
4. Digitális alapinfrastruktúránk és képességeink fejlesztése
A digitalizáció az alap a 4. ipari forradalomra való felkészülésre. 4G-lefedettségben és gyorsaságban Magyarország az unió első hat országa közé tartozik, a digitális infrastruktúrára építve pedig az elsők között teszteli az 5G hálózatok nyújtotta előnyöket és hatásokat. Életre hívták a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, amely segíti a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazásait. Van mire építeni, hiszen a magyar adatbányászok anyanyelvként beszélik a kódnyelveket: a HackerRank 2018-as rangsora szerint a magyar programozók az ötödik legjobbak a világon, Japánt és Tajvant megelőzve.
5. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése
A cél Magyarország bekötése a nemzetközi vérkeringésbe, és megteremteni az egységes Kárpát-medencei térség létrejöttének feltételeit. Ennek érdekében le kell bontani a határokon átívelő kölcsönös tudásáramlás és áruforgalom minden akadályát. A gyorsforgalmi úthálózat összesített hosszát 2023-ig megdupláznák, a fővárost az összes megyeszékhellyel gyorsforgalmi út kötné össze, hogy bármely településről 30 percen belül elérhető legyen egy gyorsforgalmi út. A vasúti közlekedés fejlesztésével az autóbuszok inkább kiszolgálnák és kiegészítenék a közlekedés vasúti gerincét. A huszonötezer főnél nagyobb városok 2022-től már csak elektromos buszokat vásárolhatnak.
6. A felnőtt- és szakképzési rendszerek átalakítása, a magyarok felkészítése a jelen és a jövő követelményeire
A kilencvenes években nemcsak munkahelyek szűntek meg, hanem a szak- és felnőttképzés infrastruktúrája is leépült. A felnőttképzésben részt vevők aránya a 2010-es három százalékról 2017-re 6,2 százalékra emelkedett, és a cél, hogy 2030-ra 25 százalék legyen. Kiépült a diplomás pályakövetési rendszer, amelyben már követhető, milyen gyorsan, milyen bérvárománnyal és a szakterületének megfelelő munkakörben helyezkedik-e el a végzett hallgató. Ugyanezt a rendszert építik ki most a szak- és a felnőttképzésben is. A pályakövetés segíti, hogy valódi értékkel bíró képzések legyenek a piacon, kiszélesíti a felnőttképzést, és segíti, hogy a magyar munkaerő rugalmasan tudjon reagálni a technológiai változásokra.
7. Amit a világ gondol rólunk: a magyar kreativitás nemzetközi összevetésben is kivételes
Ezt igazolja az is, hogy Magyarország az egy főre jutó Nobel-díjasok számában a világ 15 legjobbja között van. A világhírű fizikus, Teller Ede úgy vélte, tudományos sikereit kifejezetten anyanyelvének köszönheti. A számos, György László által megkérdezett, Magyarországon jelen levő vállalat vezetője is rendre nyelvünkben, kultúránkban, szabadságszeretetünkben véli felfedezni a magyarság kivételes tehetségének a forrását. Adottságainkra pedig érdemes tudatosan is építenünk. Hogy a kreativitás ne váljon céltalan csapongássá, és a teremtő energiát hasznosítani tudjuk, gondolatainkat mederbe kell terelnünk.
Az írás megjelent a Magyar7 2019/30. számában.
