A kormány jóváhagyta a 2020-21-es évekre a költségvetési tervezetet
Eredetileg még ebben az évben el kellett volna érnünk a kiegyensúlyozott költségvetést, de egy ideje nyilvánvaló, hogy erre még várni kell. A nulla helyett 0,7%-os hiánnyal számolhatunk, ami a tervek szerint jövőre 0,5 százalékra mérséklődhet. Minderre hathat a gazdaság bővülése, a kormány szociális csomagjai (jövőre mintegy 400 millió euró), vagy a bevételek nem várt csökkenése.
A helyzet egyáltalán nem rózsás, ugyanis a további években a deficit növekedésével számolnak.
2021-ben 0,75%-ra, 2022-ben 1,15%-ra bővülhet a deficit,
amennyiben a gazdaságban folytatódnak a jelenlegi trendek, és a kormány semmit sem tenne ellene.
Ha a jövőbeni kormány meg szeretné fordítani a folyamatokat, hogy elérje a kiegyensúlyozott költségvetést, akkor jelentős csomagot kellene elfogadnia. A 2021-re eddig 770 millió eurónyi és 2022-re 1,246 milliárdnyi hiányt kellene kifoltozni. Persze nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, az adóemelésre, vagy a költségek lefaragására. A HNonline szakértői szerint az adók hatékonyabb beszedésével, vagy a tárcák kiadási oldalának észszerűsítésével is foltozható volna ez a hiány. De esetleg el lehetne gondolkodni, hogy mivel lehetne újra növekedési pályára állítani a gazdaságot, hogy növekedjenek a bevételek.
Legalábbis ezzel tervez a kormány.
Az idén csökkennie kellene 47,9%-ra, 2020-ban 46,8%-ra, majd 44,8%-ra.
Mindezt azért gondolja a kormány, mert továbbra is a gazdaság bővülésével számol, de kérdés, hogy ez mennyire reális.
A költségvetési javaslatban számszerűsítették az egyes törvényjavaslatok hatásait is az elkövetkező évekre. A tavalyi év végén elfogadott javaslatok mintegy 133 millió eurós bevételkiesést okoztak. Ezek közé tartozik az üdülési utalványok, illetve a szállásadók alacsonyabb ÁFA-kulcsa. A kiadási oldalon viszont rontja az egyenleget a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázása. A jövő évre a képviselők további 350 milliós költségvetési lyukat generáltak, olyanokkal, mint az élelmiszerek alacsonyabb ÁFA-kulcsa, az adómentes rész emelése, stb.
A költségvetési javaslatban szóba kerülnek a parlamenti választások költségei is, amit 10,65 millió euróra becsülnek. Ez lesz a második legdrágább választás. Az idei elnökválasztás 11,3 millióba került, szerencsére a parlamenti választások egy fordulósak.
Az oktatásra jövőre 4 milliárd eurót szánnak, ez 466 millióval több mint az idei. A költségvetési javaslat viszont előrevetíti, hogy ez az összeg 2022-re 4,5 milliárdra nő. Növelnék a tanárok fizetését, és egyéb költségeket. A szakma viszont már régóta az iskolaügy komplex reformját követeli.
A javaslatban az egészségügy prioritást kapott. 2020-ra a kiadási oldalt 5,4 milliárd euróra növelnék, ami az ideinél 200 millióval több. 2022-re ez hatmilliárdra emelkedne. A másik oldalon a kormányzat figyelmeztet azokra a tartalékokra, amellyel a szektor bír. Szerintük 542 millió eurót lehetne spórolni a gyógyszerek kiadásainál, illetve az ambuláns kezeléseknél.
Idén az volt a különleges, hogy a szociális biztosító költségvetését az államnak nem kellett megtámogatnia. Jövőre azzal számolnak, hogy
200 millió euróval hozzá kell járulni az államnak, majd 2021-ben további 100 millióval.
Mindezt a nyugdíjkorhatár bevezetése miatti kiesés okozza, mert a tervezettnél több lesz a nyugdíjas. A nyugdíjplafon elfogadásakor már sokan figyelmeztettek, vagy nagyobbak lesznek az állam szociális kiadásai, vagy csökkenteni kell a nyugdíjakat.
Jövőre az államnak 5,3 milliárd eurót hitelt kell felvennie.
Csaknem 2,4 milliárdot a deficit fedezésére, és 3 milliárd körül a lejáró hitelek újrafinanszírozásához. Az újrafinanszírozással az állam elvileg jól járhat, hiszen a hitelek kamatszintje nagyon alacsony szinten van, és a régebbi hitelekre még magasabb kamatokat számolhattunk. Az államadósság kezelésének költsége, az alacsony kamatok ellenére is több mint egy milliárd euróra rúgnak.
A bankokra a régiós szakácskönyv szerint nálunk is a konszolidációs intézkedések keretében kivetették a szektoriális adót. A bevezetésekor az egyezség az volt, hogy amennyiben az ágazati adóból származó bevétel eléri az egymilliárd eurót, akkor kivezetik. Ezzel 2021-től lehet számolni.
Tény az, hogy hasonló korlátozásokkal más ágazati adóknál is számoltak, de ezek kivezetését meghosszabbították. Peter Žiga gazdasági miniszter a múltban már többször kérte a szektoriális adók kivezetését, de a költségvetés tervezet egyelőre nem számol vele.
Szlovákiának, 2021 január 1-ig 134 millió eurót kell küldenie az Európai Stabilizációs Mechanizmus alapjába. Amikor a mechanizmust életbe léptették, akkor azok az országok, amelyek az uniós átlag 75 százaléka alatt teljesítenek, kivételt kaptak. Szlovákia esetében csak a GDP 0,7%-a nagyságában kellett fizetnie. Mivel a kivétel megszűnt, ezért kell ezzel a pluszköltséggel számolni, igaz csak egyszeri alkalommal (legalábbis egyelőre úgy tűnik).
