2019. június 9., 10:00

A hagyaték tárgya III. – Termőföld

A hagyaték tárgyát képező ingatlanok különleges kategóriáját képezi a termőföld. Öröklésére az általános szabályok mellett külön előírások is vonatkoznak, valamint gyakran képezi póthagyatéki eljárás tárgyát, mivel a múltban nem mindig fordítottak rá kellő figyelmet.

törvény jog
Fotó: Pixabay

Az örökhagyó nevén álló termőföld legtöbbször a kataszter E regiszterében nyilvántartott parcellaként van vezetve. Ezek határa a természetben már nem lelhető fel, és a művelési ág megjelölése sem mérvadó, ezért előfordulhat, hogy például a legelőként megjelölt terület a valóságban már szántó. A valós állapotot a kataszter C regisztere tükrözi. Termőföld általában akkor van a C regiszterben vezetve, ha a parcellát külön bemérték, vagy az adott kataszteri területen végbement a tagosítás.

A hagyaték tárgyát képezheti olyan termőföld is, amely nincs a kataszterben az elhunyt nevén vezetve, ám okirattal bizonyítható, hogy a tulajdonjog átszállt az örökhagyóra. Ilyen okirat lehet például  a kataszterbe be nem vezetett jogerős hagyatéki határozat, vagy a földreformok során kiadott adománylevél („výmer”). Nem elég azonban a tulajdonjog igazolásához a kataszterbe (vagy régebben a telekkönyvbe, ingatlannyilvántartásba) be nem vezetett szerződés, mivel a tulajdonjog átruházásához mindig is szükség volt annak kataszteri bejegyzésére.

Az 1995. évi 180. számú törvény értelmében hagyatéki határozat alapján nem keletkezhet olyan mezőgazdasági hasznosítású telek, vagy annak résztulajdona, amelynek kiterjedése kisebb, mint 2000 m2; erdők esetében ez a határ 5000 m2. Ettől nagyobb, de 20 000 m2-nél kisebb kiterjedés esetében pedig viszonylag magas illetéket kell fizetni. Ezért tanácsos az örökösöknek megegyezni a termőföld örökléséről. Amennyiben nem tudnak megállapodni, és a föld nem osztható, a közjegyző a hagyatéki tárgyalás során felbecsülteti a termőföld értékét, majd megállapítja, mely örökösök tudnák azt hasznosítani. Ezek az örökösök öröklik meg a termőföldet, és egyben kötelesek kifizetni a többi örökös örökrészét. 

Szintén külön előírások vonatkoznak a közbirtokosságot alkotó ingatlanok (közös erdő, legelő) öröklésére. Ezek, bár általában sok parcellából állnak és több tulajdonlapon vannak vezetve, jogilag mégis egyetlen ingatlant képeznek. Ezért az örökösök nem köthetnek olyan megállapodást, amely szerint az egyes parcellákat más-más örökli. A közbirtokosságra enyhébb aprózódási tilalom vonatkozik: az örökösök megállapodásával nem keletkezhet olyan tulajdonrész, amelyre 2000 m2-nél kisebb terület esik.

Az aprózódás tilalma nem vonatkozik arra az esetre, amikor az örökösök már rendelkeznek tulajdonrésszel, ilyenkor ugyanis a hagyatékba tartozó tulajdonrész elosztásával a saját tulajdonrészük növekszik. Fontos megjegyezni, hogy ha az örökhagyó az aprózódást tiltó normák hatályba lépése előtt hunyt el, akkor póthagyatéki ügyekben ezek a korlátozások nem érvényesek a hagyaték elosztására.

Az örökösök számára tehát mindig jobb, ha meg tudnak egyezni a termőföld elosztásáról. Ha mindannyian akarnak termőföldet örökölni, és ezt a parcellák kiterjedése lehetővé teszi, általában konkrét parcellák örökléséről kell megegyezniük. Lehetséges továbbá kifizetés ellenében lemondani az örökrészről. Ha az örökösök rögtön el akarják adni a termőföldet (és meg is bíznak egymásban), célszerű lehet olyan megegyezés is, hogy egyikük megörökli azt, és az eladás után a vételár bizonyos hányadát kifizeti a többi örökösnek.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.