2019. május 25., 21:46

A hagyaték tárgya (II.) – Ingatlanok

A hagyaték tárgyát képező értékek közül az esetek legtöbbjében a legjelentősebb értékkel az elhunyt nevén álló ingatlanok, főleg a lakóingatlanok bírnak. Érthető módon tehát általában az ingatlanok öröklése a hagyatéki eljárás legfontosabb kérdése az örökösök számára.

jogi tanácsadás
Fotó: Archívum

Az elhunyt hagyatékába tartozó ingatlanok tulajdonjogát az eljáró közjegyző az általa díjmentesen beszerzett tulajdoni lapok kivonatából állapítja meg, tehát nem szükséges, hogy az örökösök hiteles tulajdoni lapot mutassanak fel a tárgyaláson. A kataszteri nyilvántartásban vezetett adatok hitelesnek minősülnek, amíg hitelességüket valamilyen más okirattal meg nem kérdőjelezik. A közjegyző emellett más információkra is szert tesz a tulajdoni lapból (pl. az elhunyt adósságairól, amennyiben ezeket zálogjog biztosítja).

Családi házak esetében a legtöbbször a ház és az alatta, körülötte lévő telkek egy tulajdoni lapon szerepelnek.

Előfordul, hogy más-más tulajdoni lapon szerepel az épület és a telek (például, ha a házat a házastársak közösen építették az egyikük által örökölt vagy ajándékba kapott telekre), vagy a telek rendezetlensége okán csak az épület van tulajdoni lapon vezetve.

Sajnos szintén gyakori eset, hogy a családi ház nincs épületként bejegyezve a kataszterben.

Ez vagy az 1989 előtti rendszer „öröksége”, vagy a tulajdonosok hanyagságának következménye. Ilyenkor az épületeket a községi hivatal által kiadott, épületjegyzékszámról szóló értesítés alapján tárgyalja le a közjegyző. Az 1976. október 1. után használatba vett épületek esetén a jogerős kolaudációs határozatot is be kell mutatni. Az épületjegyzékszámról szóló értesítés kiadásához szükséges az épület címkoordinátájának földmérő általi bemérése, és ha az épület nincs a kataszteri térképen berajzolva, vagy több épület körvonalai láthatóak ugyanazon a parcellán, akkor az épületek bemérése is szükséges.

A fenti jelenség még gyakrabban érinti a háztól külön álló melléképületeket (garázs, műhely, nyári konyha), valamint présházakat, hétvégi házakat. Gondot leginkább akkor okoznak, ha a hagyatéki eljárásban megörökölt ingatlanok eladásra kerülnek, és a vevő jelzáloghitelt vesz fel, a megvásárolt ingatlanokat leterhelve: ilyenkor a bank számára általában nem elfogadható, ha nincs minden épület bejegyezve a kataszterbe. Ilyen esetben sokszor póthagyatéki eljárásban kell tárgyalni a melléképületeket, ami további költségekkel jár. Érdemes ezért az ilyen problémákat időben, legkésőbb az első hagyatéki eljárás során orvosolni.

Kevésbé jelent problémát a lakóházakban található lakások vagy nem lakáscélú helyiségek öröklése.

A lakóházakban található összes lakás egy tulajdoni lapon van vezetve. Az öröklés tárgya a lakóház közös részeiben, valamint a lakóház alatti telekben való résztulajdon is.

Lakások esetében megemlítendő, bár egyre ritkább jelenség a szövetkezeti lakás. Ebben az esetben a lakás még a szövetkezet tulajdona, a hagyaték tárgya pedig a szövetkezeti tagsági részesedés. Házastársak közös tagsága esetén ezt kizárólag a túlélő házastárs kaphatja meg. Mivel közös tagság csak házastársak esetében jöhet létre, túlélő házastárs hiányában az örökösöknek meg kell állapodniuk a tagsági részesedés örökléséről. Mivel a tagsági részesedéshez kapcsolódik annak „lefizetése” után a lakás szimbolikus áron való megvásárlásának joga, ezért a tagsági részesedés értéke a legtöbb esetben gyakorlatilag a lakás piaci értékének felel meg.

A szerző közjegyző

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/21. számában.

Megosztás
Címkék