A hagyaték tárgya (II.) – Ingatlanok
A hagyaték tárgyát képező értékek közül az esetek legtöbbjében a legjelentősebb értékkel az elhunyt nevén álló ingatlanok, főleg a lakóingatlanok bírnak. Érthető módon tehát általában az ingatlanok öröklése a hagyatéki eljárás legfontosabb kérdése az örökösök számára.
Az elhunyt hagyatékába tartozó ingatlanok tulajdonjogát az eljáró közjegyző az általa díjmentesen beszerzett tulajdoni lapok kivonatából állapítja meg, tehát nem szükséges, hogy az örökösök hiteles tulajdoni lapot mutassanak fel a tárgyaláson. A kataszteri nyilvántartásban vezetett adatok hitelesnek minősülnek, amíg hitelességüket valamilyen más okirattal meg nem kérdőjelezik. A közjegyző emellett más információkra is szert tesz a tulajdoni lapból (pl. az elhunyt adósságairól, amennyiben ezeket zálogjog biztosítja).
Családi házak esetében a legtöbbször a ház és az alatta, körülötte lévő telkek egy tulajdoni lapon szerepelnek.
Előfordul, hogy más-más tulajdoni lapon szerepel az épület és a telek (például, ha a házat a házastársak közösen építették az egyikük által örökölt vagy ajándékba kapott telekre), vagy a telek rendezetlensége okán csak az épület van tulajdoni lapon vezetve.
Sajnos szintén gyakori eset, hogy a családi ház nincs épületként bejegyezve a kataszterben.
Ez vagy az 1989 előtti rendszer „öröksége”, vagy a tulajdonosok hanyagságának következménye. Ilyenkor az épületeket a községi hivatal által kiadott, épületjegyzékszámról szóló értesítés alapján tárgyalja le a közjegyző. Az 1976. október 1. után használatba vett épületek esetén a jogerős kolaudációs határozatot is be kell mutatni. Az épületjegyzékszámról szóló értesítés kiadásához szükséges az épület címkoordinátájának földmérő általi bemérése, és ha az épület nincs a kataszteri térképen berajzolva, vagy több épület körvonalai láthatóak ugyanazon a parcellán, akkor az épületek bemérése is szükséges.
A fenti jelenség még gyakrabban érinti a háztól külön álló melléképületeket (garázs, műhely, nyári konyha), valamint présházakat, hétvégi házakat. Gondot leginkább akkor okoznak, ha a hagyatéki eljárásban megörökölt ingatlanok eladásra kerülnek, és a vevő jelzáloghitelt vesz fel, a megvásárolt ingatlanokat leterhelve: ilyenkor a bank számára általában nem elfogadható, ha nincs minden épület bejegyezve a kataszterbe. Ilyen esetben sokszor póthagyatéki eljárásban kell tárgyalni a melléképületeket, ami további költségekkel jár. Érdemes ezért az ilyen problémákat időben, legkésőbb az első hagyatéki eljárás során orvosolni.
A lakóházakban található összes lakás egy tulajdoni lapon van vezetve. Az öröklés tárgya a lakóház közös részeiben, valamint a lakóház alatti telekben való résztulajdon is.
Lakások esetében megemlítendő, bár egyre ritkább jelenség a szövetkezeti lakás. Ebben az esetben a lakás még a szövetkezet tulajdona, a hagyaték tárgya pedig a szövetkezeti tagsági részesedés. Házastársak közös tagsága esetén ezt kizárólag a túlélő házastárs kaphatja meg. Mivel közös tagság csak házastársak esetében jöhet létre, túlélő házastárs hiányában az örökösöknek meg kell állapodniuk a tagsági részesedés örökléséről. Mivel a tagsági részesedéshez kapcsolódik annak „lefizetése” után a lakás szimbolikus áron való megvásárlásának joga, ezért a tagsági részesedés értéke a legtöbb esetben gyakorlatilag a lakás piaci értékének felel meg.
A szerző közjegyző
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/21. számában.
