Gazdák tüntettek a dán tulajdonú sertéstelep okozta környezeti veszélyek ellen Nagykeszin
A gazdákat tömörítő Mezőgazdászok Kezdeményezése (Iniciatíva poľnohospodárov) a Komáromi járásbeli Nagykeszi szomszédságában található, dán tulajdonú, nagykapacitású sertésfarm előtt tartott tiltakozó megmozdulást pénteken azzal a céllal, hogy rámutassanak a koncentrált sertéstenyésztés káros következményeire.
A megmozdulás apropóját az adta, hogy
november 29-én a közeli Csicsó község ivóvízrendszerében mikrobiológiai fertőzést fedeztek fel,
amelynek az egyik lehetséges okozójaként – más alternatívák mellett – többen megnevezték a helyi dán sertéshizlaldát. Az ügyben jelenleg a rendőrség nyomoz.
Ezért is mutatott rá Patrik Magdoško, a Mezőgazdászok Kezdeményezése vezérszónoka a koncentrált sertéstenyésztés néhány kérdéses jellemzőjére.
Nagykeszi határában lévő hizlaldában egyszerre 23 ezer süldőt tudnak tartani, és ezt az állományt 3,26-szor lecserélik, amivel évi 8 ezer tonna húst tudnak előállítani. Mindemellett viszont 50-60 ezer köbméter hígtrágya keletkezik, amelyet a szántóföldek talajába dolgoznak bele.
A Mezőgazdászok Kezdeményezése tartott is egy rögtönzött bemutatót arról, hogy ekkora mennyiségű hígtrágyát nem tud a talaj felfogni.
Kísérletük alapján a laikusok számára is érthetővé vált,
könnyen átcsorog a lé az alatta lévő talajvízbe.
A gazdák megemlítették, hogy a kérdéses vállalat, nem is rendelkezik a szükséges szántóterülettel a közelben. Patrik Magdoško példaként hozta fel Magyarországot, ahol az ilyen technológiájú tenyésztést csak olyan helyen engedélyezik, ahol a talajvíz mélyebben van, mint hat méter, nem úgy, mint Nagykeszin, ahol ez az érték 1,5 méter körül van.
Fontos problémaként jelölte meg továbbá, hogy
a kisebb gazdák és az ilyen óriási agrártőkések nem egyenlő feltételekkel versenyeznek a piacon, hiszen az ellenőrzéssel megbízott hivatalok a nagyvállalatok esetében gyakran behunyják a szemüket.
A megmozdulás másik szónoka, Pikáli Róbert kitért arra is, hogy az ennyire koncentrált termelés beengedésével
nagyon sok kisebb szlovákiai sertéstenyésztőt tettek tönkre, akik az almos tartással teljesen ki tudták zárni a sertéstenyésztés okozta környezeti veszélyeket.
Pontosan bemutatta, hogy az ilyen koncentrált nevelés, az ennyire gyors forgók alkalmazása "elképzelhetetlen a modern kémia és medicina vívmányainak felhasználása nélkül".
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Dánia nem véletlenül támogatja, hogy a környezetvédelmileg kifogásolható állattartásukat más országukba telepítsék.
