2015. június 26., 18:40

Felgyorsuló agyelszívás: a tehetségek nyugatra távoznak

BERLIN,POZSONY. Egyre gyorsul az agyelszívás. A felsőfokú végzettségű emberek 2008 és 2013 között a hazájukból elvándorló európai munkaerőnek a 41 százalékát képezték az addigi 27 százalék helyett – derül ki a német Friedrich Ebert Alapítvány legújabb tanulmányából. Míg egyes országok ráfizetnek a képzett szakembereik elvesztésére, mások azzal sokat nyernek.

Az első csoportba főként Kelet- és Dél-Európa államai tartoznak, ahonnan egyre több főiskolai végzettségű személy távozik. Egyre több tehetségétől kénytelen megválni például Lettország, Littvánia, Lengyelország és Magyarország, valamint Spanyolország és Portugália. Ellenben az újabb és újabb tehetséges szakemberekkel főként Németország és Nagy-Britannia gazdagodik. Persze, az utóbbi országok sem teljesen mentesülnek az „agyelszívástól“. Esetükben azonban nagy előnyt jelent az, hogy hozzájuk többen érkeznek, mint ahányan onnan távoznak – írja az Aktuálne.sk internetes portál.

Az emberek elsősorban a tartósan nagy magas munkanélküliség és a kedvezőtlen bérfeltételek miatt hagyják el szülőföldjüket.

„Németország érdekelt abban, hogy a lehető legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt fogadja be“ – idézi a portál a tanulmány szerzőjét, Céline Tenev brémai egyetemi professzort. Németországnak ugyanis csak így sikerül pótolnia a munkapiacról hiányzó szakembereket és javítani a demográfiai mutatóin. 2007 óta azonban ezt az országot is évi 2 ezer orvos hagyja el, akik a hazainál is jobb feltételeket találnak Svájcban, az Egyesült Államokban és Ausztriában. Sok német programozó és informatikai technológiákkal foglalkozó szakember szintén Amerikába vagy a skandináv országok egyikébe költözik. Az általuk elhagyott munkahelyek pedig kapósnak bizonyulnak a külföldről Németországba érkező kelet-európai szakemberek számára. Megüresedett  helyeiket pedig esetleg ukrán álláskeresők foglalják el.

A tehetséges szakemberek azonban hiányoznak az általuk elhagyott országoknak.
„Ez a jelenség az Európai Unió tagországai közti egyenlőtlenséghez vezet“ - állítja Tenev professzor. Úgy véli, hogy a problémával foglalkozniuk kellene az uniós szerveknek, amit egyelőre nem tesznek. A szakemberek azt gondolják, hogy ez ügyben nem lesz könnyű megoldást találni. Nem választhatják ugyanis a munkaerő szabad áramlásának korlátozását, ami sértené az alapvető uniós jogokat. Tenev emiatt azt javasolja, hogy európai szinten előbb a problémakör szociális vonatkozásait orvosolják. Azt kellene elérni, hogy ezek az emberek ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására és külföldi álláskeresésre.
A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sok kelet- vagy dél-európai szakember nyugatabbra a hazainál kedvezőbb bérfeltételekre talál, ám gyakran olyan munkakörökben, amelyek nem is felelnek meg a szakképzettségüknek vagy az addigi szakmai gyakorlatuknak.

Tenev szerint a túl nagy mértékű munkaerő-áramlás végül ahhoz vezethet, hogy egyes területeken majd túl sok szakember verseng a szabad munkahelyekért, ami a bérek csökkenéséhez vezethet.

Megosztás