Évi 400 ezer euróba kerülnek a munkahelyi mulasztások
POZSONY. A munkafelügyeleti szervek évente megközelítőleg 400 ezer eurónyi pénzbírságot szabnak ki a munkavédelmi hiányosságok miatt, tájékoztatott a munkaügyi minisztérium.
Michal Stuška, a munkaügyi tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy a pénzbírságok nem bizonyulnak csodaszernek. „A jó és biztonságos munkahelyi feltételek megteremtésére alapvető hatást gyakorolnak a munkáltatók intézkedései, amelyekkel valóban védik az alkalmazottak és a magánvállalkozók életét és egészségét” – jelentette ki. Hozzátette: az egészségvédelem mellett a műszaki védelem is fontos.
„A biztonsági technikusok tanácsokkal szolgálnak a biztonság és az egészségvédelem terén. A biztonságos munkavégzés domináns előfeltétele azonban, hogy ne arra támaszkodjanak, hogy semmi sem történik majd a munkással, hanem igyekezzenek megvédeni az alkalmazottak életét és egészségét, ne terheljék őket olyan feladatokkal és munkákkal, amelyek elvégzésére nem alkalmasak” – húzta alá a szóvivő.
A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) szerint a munkahelyi stressz következtében bekövetkező munkahelyi balesetek az összes munkahelyi balesetnek a 60 százalékát képezik, miközben a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek 80 százaléka a kis- és középvállalatoknál mutatható ki.
A KOZ munkabiztonsági és munkavédelmi tanácsadója, Bohuslav Bendík is rámutatott a munkahelyi stressz káros hatásaira, amelyek a kisebb cégeknél sokkal inkább érvényesülnek. „Ezek a vállalatok gazdasági szempontból jobban függnek a megrendelésektől és az adott térség nyújtotta lehetőségektől. A munkáltatók többsége érdeklődést mutat az iránt, hogy biztonságos munkahelyi feltételeket alakítson ki a saját alkalmazottai részére. Bizonyos időszakokban azonban kénytelenek több megrendelést elvállalni. Olyankor az alkalmazottak túlóráznak, stressznek vannak kitéve, kevesebb idejük marad a munkahelyi fáradalmak kipihenésére. A balesetek jelentős többsége a már befuttatott, rutin munkafolyamatok során történik” – figyelmeztetett Bendík.
„A biztonsági technikusok tanácsokkal szolgálnak a biztonság és az egészségvédelem terén. A biztonságos munkavégzés domináns előfeltétele azonban, hogy ne arra támaszkodjanak, hogy semmi sem történik majd a munkással, hanem igyekezzenek megvédeni az alkalmazottak életét és egészségét, ne terheljék őket olyan feladatokkal és munkákkal, amelyek elvégzésére nem alkalmasak” – húzta alá a szóvivő.
A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) szerint a munkahelyi stressz következtében bekövetkező munkahelyi balesetek az összes munkahelyi balesetnek a 60 százalékát képezik, miközben a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek 80 százaléka a kis- és középvállalatoknál mutatható ki.
A KOZ munkabiztonsági és munkavédelmi tanácsadója, Bohuslav Bendík is rámutatott a munkahelyi stressz káros hatásaira, amelyek a kisebb cégeknél sokkal inkább érvényesülnek. „Ezek a vállalatok gazdasági szempontból jobban függnek a megrendelésektől és az adott térség nyújtotta lehetőségektől. A munkáltatók többsége érdeklődést mutat az iránt, hogy biztonságos munkahelyi feltételeket alakítson ki a saját alkalmazottai részére. Bizonyos időszakokban azonban kénytelenek több megrendelést elvállalni. Olyankor az alkalmazottak túlóráznak, stressznek vannak kitéve, kevesebb idejük marad a munkahelyi fáradalmak kipihenésére. A balesetek jelentős többsége a már befuttatott, rutin munkafolyamatok során történik” – figyelmeztetett Bendík.
Forrás
Aktuality.sk