Európai Bizottság: Szlovákia gazdaságilag jól teljesít, de van behozni valója is
Szlovákia gazdaságilag jól teljesít, de a jövőbeni gyarapodás szempontjából kulcsfontosságú területeken van még behozni valója, derül ki az Európai Bizottság által közzétett, Szlovákiáról szóló 2019-es jelentésből. Az EB kiemelte a nagymértékű gazdasági növekedést és az alacsony munkanélküliséget. A jelentés szerint továbbra is kihívást jelentenek azonban a regionális különbségek, továbbá a közintézmények, az oktatás és a tudományos kutatás színvonala.
Szlovákia a makrogazdasági eredményeket tekintve az Európai Unió (EU) élvonalához tartozik. Ladislav Miko, az EB szlovákiai képviseletének elnöke szerint a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot tekintve Szlovákiának jó kilátásai vannak nemcsak erre az évre, hanem a következő évekre is.
Az uniós átlaghoz való közeledés azonban stagnál. Miko szerint az alacsony béreken és a közvetlen külföldi befektetők idecsábításán alapuló jelenlegi modell kifulladni látszik. „Hogy ismét elkezdjük megközelíteni az uniós átlagot, Szlovákiának át kell térnie egy másik modellre, amely rendszerszintű megoldásokat és strukturális reformokat fog követelni” – magyarázta Miko.
Az EB szlovákiai képviseletének elnöke úgy véli, Szlovákia csak akkor léphet előre, ha jelentősen emelkedni fog a közintézmények színvonala, javulni fog az oktatás helyzete, és ha az ország képes lesz alkalmazkodni az új feltételekhez, elsősorban a robotizáció, az informatika és az automatizáció területén.
A jelentés megállapítja, hogy bizonyos javulás érzékelhető az adók beszedése terén. Ugyanakkor továbbra is Szlovákia rendelkezik az egyik legnagyobb adóréssel az Európai Unióban, ami az általános forgalmi adó (áfa) beszedését illeti. Az EB pozitívan értékeli az „Értéket a pénzünkért” elnevezésű projektet, mely a bizottság szerint a sikeres politika egy példája.
A munkaerő-piaccal összefüggésben az EB kiemeli az alacsony munkanélküliséget. A jelentés ugyanakkor rámutat: bár a szegénység visszaszorulóban van, a regionális különbségek továbbra is fennállnak.
Az EB alacsonynak ítéli a közintézmények színvonalát és hatékonyságát. A pozitívumok között említi viszont a közbeszerzéssel kapcsolatos jogi előírások korszerűsítését. Az egyszerűsítésre való törekvés ellenére a közbeszerzési eljárások továbbra is elhúzódnak, ami veszélyezteti az uniós források felhasználását.
A korrupciót tekintve az SZK több nemzetközi mutató szerint is az egyik legrosszabb helyen áll, mutat rá a bizottság. Az igazságszolgáltatás a javulás jeleit mutatja, ennek ellenére továbbra sem sikerült megoldást találni a bíróságok hatékonyságával, színvonalával és függetlenségével kapcsolatos kihívásokra.
Az egészségügy területén az EB pozitívan értékeli az eHealth és a DRG elindítását. A visszatérő problémák között az adósság felhalmozódását és az egészségügyben jelentkező munkaerőhiányt említi.
Az oktatás területén a jelentés pozitívumként említi azt az intézkedést, melynek értelmében már öt éves kortól elkezdődne a kötelező iskolalátogatás. Az EB pozitívan értékeli a független akkreditációs bizottság létrehozását is. A negatívumok között a diákok romló tanulmányi teljesítményét, az oktatás alacsony költségvetését említi, valamint azt, hogy egészében csökkentek a kutatásra és az innovációra szánt közkiadások.
Az energetika terén Szlovákia jelentősen túllépte az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzést. Problémát jelentenek az energiahatékonyság és az energetikai szabályozási keret terén jelentkező hiányosságok. Az SZK előtt álló környezetvédelmi kihívások között az EB a levegőminőséget, a hulladék- és vízgazdálkodást, valamint az erdők védelmét említi.
