2018. július 1., 13:55

Euró: kényszer vagy lehetőség?

Vajon az euró kényszer vagy lehetőség? Pleschinger Gyulával, az Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagját kérdeztük.

Euro - illusztráció
Fotó: Pixabay

Az euró megalkotásakor úgy képzelték, hogy tartalékvalutaként segítheti az európai országok integrációját, megszüntetheti az árfolyamkockázatot, olcsóbbá teheti a tranzakciókat, és idővel a dollár vetélytársává válhat. Ez egy darabig jól is működött, csökkentette a kockázati tényezőket és a banki hozamokat. Pleschinger Gyula az euró gondjait így jellemezte:

– A 2008‑as válság rávilágított arra, hogy a monetáris unió megteremtésével és a fiskális szabályok bevezetésével a pénzügyi stabilitás kérdése nem lett megoldva egyszer s mindenkorra. Viszont több országban, elsősorban az eurózóna peremországaiban nagyon magas volt a magánszféra, a cégek és a magánszemélyek adóssága, ami bankcsődökhöz vezetett. Ezeket aztán az egyes országok költségvetéséből kellett finanszírozni, és már borult is a költségvetési egyensúly. Az eurózóna országainak többségében jóval magasabbra emelkedett az adósságráta, nem tudták korlátok közt tartani a költségvetési hiányt, és többen túlzottdeficit‑eljárásba kerültek. Az euró bevezetése jó gondolat volt, és sok tekintetben hasznot is hozott, de nem tudta kiállni azt a próbát, amit a válság rámért, és rámutatott arra is, hogy az intézményrendszere nem kellően kiforrott.

A monetáris unión belüli válságkezelésben két sikertörténetet tudtunk említeni. Az egyik Szlovákia, a másik Észt­ország. A peremországok visszamaradtak, de a magországoknál sem nagyon virágos a kép, ha az adósság alakulását vagy a költségvetési hiányt nézzük. A monetáris tanács tagja erről így nyilatkozott:

– Szlovákia esetében a siker titka az volt, hogy az euró bevezetése előtt egy nagyon erős versenyképességi fordulatot hajtott végre az ország. Az akkori alacsony, 30% alatti adósságráta is sokat segített, annak ellenére, hogy ma ez 50 százalék fölé kúszott. Észtország esete már fájdalmasabb volt, mert ott egy belső inflációt kellett gerjeszteni. Tulajdonképpen csökkenteni kellett a béreket, és csökkentették a juttatásokat is.

A beszélgetés során természetesen Magyarország eurózónához való csatlakozása is szóba került. Az IMF a csatlakozásról szóló rendszeres tanulmányaiban 2005‑ben még erőteljesen ecsetelte a csatlakozás előnyeit. 2009‑ben már egy kicsit óvatosabb volt, 2017‑ben, a legutóbbi jelentésében pedig felsorolták, hogy azok a pozitív ígéretek és azok a tényleges értékek, amelyeket korábban az euró bevezetése jelentett, idővel elolvadtak. A válságkezelés nehezen működött az eurózóna országaiban, hiszen elég heterogén a gazdasági szerkezetük, gazdasági felkészültségük és a munkaerőpiacuk.

Magyarország a válság kitörése előtt nagyon nehéz helyzetben volt. Ikerdeficit, eladósodottság, magas arányú devizahitelezettség jellemezte. Pleschinger úr így írta le az elmúlt időszakot:

– Saját monetáris politikával sokkal hatékonyabban lehetett kezelni a válság okozta nehézségeket. A devizahitelek forintosításával, sok‑sok különböző konvencionális és nem szokványos eszközzel sikerült elérnünk, hogy ma a fundamentumok elég erősekké váltak.

Magyarország monetáris unióhoz való csatlakozásáról kifejtette:

– Láthatjuk, hogy az eurózónás országok többsége nem nevezhető sikertörténetnek, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy számunkra a maast­richti kritériumok nem elegendőek. Ahhoz, hogy Magyarország biztonsággal csatlakozni tudjon az eurózónához, felállítottunk egy komoly kritériumrendszert, ahol figyelembe vesszük a gazdasági és bérkonvergenciát, a munkaerőpiacot és számos olyan elemet, amiben még előre kell lépnünk, hogy egyenlő esélyekkel csatlakozzunk. Magyarország csatlakozása elsősorban politikai döntés lesz, de nem valószínű, hogy az elkövetkező hat‑nyolc éven belül csatlakoznánk az euróövezethez. Az IMF tanulmánya szerint Románia, Bulgária, Horvátország esetében – ahol az euró a magánszféra és a költségvetés finanszírozásában jelentős szereppel bír – van létjogosultsága a csatlakozásnak, amennyiben a feltételeket teljesíteni tudják. Lengyelország, Csehország és Magyarország esetében még az IMF is azt mondja, hogy ráérnek.

Bár most még jó időket élünk, a jövőbe tekintve azért megállapítottuk, hogy válság mindig lesz, de jelen pillanatban inkább helyi, lokális válságok várhatóak. Ezek következtében számíthatunk kamatemelkedésre, és azok az országok, amelyek az elmúlt években eladósodtak, most hirtelen megugró adósságszolgálattal fognak szembesülni.

Mivel az elmúlt tíz évben szinte az egész világra jellemző óriási pénzbőség oda vezetett, hogy nagyon alacsonyak voltak a hozamok, a vállalati és a magánszektor jelentős mértékben eladósodott.

Pleschinger Gyula kiemelte, hogy az elmúlt időszakban nem nagyon volt olyan befektetési lehetőség, ami komoly reálhozammal kecsegtetett volna, így a lakosság jelentős része mindenfelé befektetett. Láttuk a Bitcoin virágzását, de ingatlanbumm és részvénybumm is kialakulhat.

– A túlárazott lufiknak pedig előbb-utóbb ki kell durranniuk, ami valamilyen szintű válságot fog eredményezni. Olyan mértékű válság valószínűleg nem lesz, mint 2008‑ban volt, és az euró, illetve az euróövezet feltehetően sokkal jobban fogja kezelni a válságot, az esetleges kis válságokat, mint eddig, hiszen számos új intézményt megalkotott – mondta.

A beszélgetés során érintettük a forint árfolyamának mélyrepülését az elmúlt időszakban, amelyet most elsősorban a világgazdasági folyamatok határoznak meg. Mivel egy monetáristanács‑tagnak a kamatdöntő ülés előtt nem ildomos ilyen témában nyilatkoznia, mert ezzel könnyen megrángathatja a forintot, a szakember csupán ennyit mondott:

– Az elmúlt években elég gazdag és szofisztikált monetáris politikai eszközrendszert sikerült felépíteni, amivel tudunk reagálni egy nemkívánatos piaci mozgásra, de jelen pillanatban ez sem sokat segített. Beillesztett minket a piac abba a folyamatba, abba a  mainstreambe, hogy most a Magyar Nemzeti Bankot kóstolgatni kell. Próbálgatják a nemzeti bank hitelességét, figyelik, mennyire tudjuk tartani azokat a vállalásokat, amelyeket az előzőekben tettünk, tesztelik a közleményeink hitelességét. De egyszer csak abbahagyják.

(A cikk a Magyar7 c. hetilap 2018/26.számában jelent meg.)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.