Elveszik a családi pótlékot és az adóbónuszt?
Az állam afféle modern Jánošík szerepében tetszeleg, aki a gazdagoktól elvesz, a szegényeknek pedig ad. Ez idő tájt azoknak a gyermekes családoknak kell aggódniuk, amelyek családi pótlékban és adóbónuszban részesülnek, illetve a gyermekgondozási szabadságon levő anyáknak is. A Nový Èas napilap összegyűjtötte a legfontosabb javaslatokat. Mit mond minderre a munkaügyi tárca, hogyan vélekednek a szakemberek?
A pénzügyi tárca szerint a javaslatok fő célja növelni a foglalkoztatottságot és csökkenteni a lakosság szegénységgel veszélyeztetett hányadát. „Az intézkedések többsége csökkenti a családpolitikára fordított kiadásokat, ami Szlovákiában 1 milliárd eurót ér el, s nem irányul célzottan a kisbevételű háztatások támogatására“ – magyarázta a pénzügyminisztérium, hozzátéve: az ajánlások majd csak azok jóváhagyása esetén válnak a költségvetési javaslat részévé.
Az elemzők szerint elsősorban a családi pótlékon és az adóbónuszon lehetne takarékoskodni. A szakemberek azt javasolják, hogy az említett két támogatást legfeljebb 18 éves korukig kapják a gyerekek, illetve szüleik. Az adóbónusz pedig függjön a szülők jövedelmétől, azaz a leggazdagabbak azt egyáltalán ne kapják. Kompenzációként tegyék könnyebben elérhetővé a bölcsődéket és emeljék a kisjövedelmű családok gyermekeinek szociális ösztöndíját.
Mit mond a munkaügyi tárca?
„Az emberek nem örülnek az ilyen intézkedéseknek, amelyek a rosszabb szociális helyzetben levőknek kedveznek, miközben közvetlenül a zsebükből húzzák ki a pénzt. Az állam nyilvánvalóan tart attól, hogy még jobban terhelje a cégeket“ – véli Zuzana Kusá szociológus.
Az intézkedések közé tartozik az anyasági szabadság megrövidítése és a szülői támogatás korábbi merítésének a lehetősége. Az utóbbit Daniela Koneèná, az Anyaközpontok Uniójának munkatársa is helyesli, ám kategorikusan elutasítja az anyasági szabadság tartamának esetleges megrövidítését. Szerencsétlen dolog a gyerekeken takarékoskodni – hangsúlyozta.
A szaktárca leszögezte, nem ez a szándéka. „A minisztérium tanulmányozza ezeket az ajánlásokat, semmi esetre sem ért majd egyet olyan intézkedésekkel, amelyek a gyermekes családok kárára válnának. Minden változás annak mélyebb elemzését követeli meg, hogy azok miként hatnának a családokra. Erre a problémakörre nem lehet csak a közpénzek megtakarításán át tekinteni, mint azt az Értéket pénzért részleg elemzői teszik, akik nem is családpolitikai szakemberek" – fogalmazott a munkaügyi tárca.
Szociológus: átgondolt döntéseket hozni!
„A szülői támogatás nyújtása idejének megrövidítése megnyitja az iskola előtti gondoskodás kérdéskörét – az nem elegendő és az ár tekintetében nagyon igényes dolog is. Átgondolatlan dolog a családi pótlék automatikus leállítása a gyermek 18 éves korában, mert a gyerekek többsége akkor még csak középiskolás, esetükben még nem időszerű a főiskolai ösztöndíj. Ha a családi pótlék megvonását összevonnák a valamennyi diák számára hozzáférhető ösztöndíj lehetőségével, azt a családok valószínűleg üdvözölnék. Ez esetben azonban jól összehangolt intézkedésnek kellene lennie – véli Zuzana Kusá szociológus.
Elemző: individuális hozzáállásra van szükség
Martin Reguli, az A. Hayek Alapítvány gazdasági elemzője rámutatott: ha a szülő már hozzászokott bizonyos jövedelmekhez, akkor a pénzmegvonás negatív felhanggal bírna, főleg a főiskolások esetében. „A két dolgozó szülővel rendelkező, teljes családok esetében ezt az összeget szigorúbban határozhatnák meg, mint például a lányanyák esetében. Egyúttal azt nem a szülő jövedelme alapján, hanem minden gyermeket figyelembe véve kellene átszámítani” – fejtette ki.
Az elemzők szerint a javasolt intézkedések egyebek mellett a főiskolások szociális ösztöndíjának emeléséhez vezetnének, ami azt is eredményezhetné, hogy a szegényebb fiatalok nagyobb számban tanulnának tovább. Ha több bölcsőde állna a családok rendelkezésére, akkor az anyák a jelenleginél korábban térhetnének vissza a munkapiacra, és javulhatna a kisgyermekes családok anyagi helyzete.
