Elindult a Baross Program második köre

A gazdaságélénkítő program új körének gazdaságpolitikai és közgazdasági céljairól és várható hatásairól beszélgettünk Iván Tamással, a Baross Alapítvány ügyvezető igazgató­jával.

Sokan várták a Baross Program folytatását. Mennyiben kötődik ez az új felhívás az első sikeres program kiírásához?

2017 őszén a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program első köre a kisebb vállalatokat szólította meg, amelyek 15 ezer euró támogatásért, 30% önrész mellett pályázhattak eszközbeszerzésekre. Az eredmények ismertek, az elszámolások is lezárultak. 1521 nyertes pályázó közül minimális volt azok száma, akik végül nem éltek a támogatással. Ez több mint 90 százalékos nyerési rátát jelent, ami a gazdasági pályázatok esetében nem megszokott, sőt kimagasló.
Már az első kör is bizonyította, hogy van hitele és alapja a programnak. Tapasztaltuk mi is, ahogyan a magyar fél is láthatta, hogy komoly igény van az ilyen jellegű pályázatokra. A program folytatásának létjogosultságát több politikus is kinyilvánította. Ennek eredménye, hogy január 21‑én elindulhatott a következő kör.
Azt azért látni kell, hogy nemcsak a Felvidéken indult el ilyen gazdaság­élénkítő program, hanem más országokban is. Erdélyben is meghirdették a nagyobb léptékű pályázatokat, Vajdaságban már a sokadik körben fut a program, de kiemelhetném Kárpátalját is, ahol a zűrös politikai helyzet ellenére sikeres körökön vannak túl. Lényeges viszont, hogy mindenhol igyekeztek mind nagyságra, mind kinézetre hasonló programokat indítani, és emellett mindenhol figyelembe vették a helyi specifikumokat, igényeket.

Akkor Erdélyhez hasonlóan most nálunk is a nagy léptékű projektek támogatásával folytatódik a gazdaság­élénkítő program.

A Közép‑európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. az új pályázati felhívást január 21‑én hirdette meg, amit legfeljebb harminc napig tart nyitva. Ebben a felhívásban azok a vállalkozók tudnak pályázni, akik a mezőgazdasági és élelmiszeripari vertikumban dolgoznak, tehát a mezőgazdasági termelőktől kezdve az élelmiszer‑előállítókig.
Nagyobb összegű pályázatokat várunk, hiszen minimális támogatásként 50 millió forinttal lehet számolni, ami nagyságrendileg 150 ezer eurót jelent. Mivel a pályázatnak a támogatási intenzitása 50%, így a projekt nagyságának minimum 300 ezer eurónak kell lennie. Viszont be lehet nyújtani olyan projekteket is, ahol a támogatási összeg eléri a másfél millió eurót, ami már hárommillió eurós projektet feltételez.

A felhívás alapján különböző mértékben lehet támogatni a mezőgazdasági termelőket és ez élelmiszer‑feldolgozókat.

Igen, elsősorban az európai szabályzók miatt a mezőgazdasági termelésnél a támogatás maximális értéke csupán 500 ezer euró, viszont a pályázó kombinálhatja a kiírásban megfogalmazott két részterületet. Azaz egy pályázat keretén belül a pályázó egyszerre kérhet támogatást mezőgazdasági termelésre, illetve valamilyen termék feldolgozására.

A felvidéki közvélemény elsősorban a kis léptékű támogatások folytatását várta, míg a megjelent kiírás keretösszegéből, a támogatások lehetséges nagyságából leszűrhető, hogy ebben a kiírásban 10 és 70 között várható a nyertes pályázatok száma. Milyen gazdaságfejlesztési megfontolások vezettek ehhez a pályázati kiíráshoz?

A jelenlegi kiírásból több cél is megfogalmazódik, amelyek megtalálhatóak a Baross Tervben is, illetve amelyeket közgazdasági törvényszerűségek is indokolnak, és összhangban vannak az MKP gazdasági programjával is. Ezekből most hármat emelnék ki.
A sikeres pályázat egyik feltétele, hogy a projekt érdekében szlovákiai és magyar vállalatok közös vállalata alakuljon. Tehát a határ menti területek gazdaságának élénkítéséről van szó, azaz a program nemcsak a felvidéki magyarok gazdaságát szeretné erősíteni, hanem a határ két oldalán tevékenykedő vállalatok közötti kooperációt is.
A másik feltétel reagál a régiókban jelen lévő munkanélküliségre, hiszen minden 20 millió forintnyi támogatás után egy új alkalmazottat kell felvenni.
Abból is látható, hogy a kiírás a Felvidékre van szabva, hogy nem minden régióban a munkanélküliség a legnagyobb probléma. Ezért vállalhatja a pályázó a harmadik feltételt is, vagyis az integráló szerepet.

Ez viszont szorosan összefügg a Baross Terv egyik javaslatával, miszerint a régiók gazdaságát erősítené, ha a helyi gazdasági szereplők között erősödne az együttműködés mértéke. Azaz a régiókban a helyiek egyfajta protekcionizmust alkalmaznának a tevékenységük során.

Mindezt a gyakorlatra lefordítva úgy képzeljük el, hogy a második kiírásban nyertes vállalat integrátorként, helyi gazdaságszervezőként különféle alvállalkozói, beszállítói, kereskedelmi kapcsolatokat épít ki a térségükben található kisebb vállalatokkal, akár a Baross Program első körében nyertes vállalkozásokkal.

Akkor erre a kiírásra tekintsünk úgy, hogy az első körben eszköztámogatásban részesült kisvállalkozók tevékenységét most a nagyoknak kell megpróbálniuk összekötni?

Tulajdonképpen igen, az első kör a kisebb vállalkozásoknak teremtett lehetőséget, hogy erősebbek, versenyképesebbek lehessenek, a második körtől pedig azt várjuk, hogy kialakuljon a módszere annak, hogy egy régió az integrátorok koordinálásával erőteljesebben tudjon megjelenni mind a szlovákiai, mind a közép‑európai piacokon. A magyarlakta régiókban a mezőgazdaság bír némi versenyelőnnyel, ezért választottuk az agráriumot és az élelmiszer‑termelést. Magunk is várjuk, hogy mekkora multiplikatív hatással fog bírni a kétfajta pályázat összekapcsolása. Ki kell hangsúlyozni, hogy a pályázatok eredményeként azt is várjuk, hogy a határ két oldalán erősödik a gazdasági kapcsolat, ami egyben azt is jelenti, hogy a célterületen a határ mindkét oldalán új piaci lehetőségek nyílhatnak.

Ami egy újabb kis lépés lehet a Kárpát‑medencei gazdasági tér újraépítésében. A Baross Program első kiírása után sokan várják a kis léptékű támogatások következő körét. Mikor indul a következő kör?

Időpontokról felelősségteljesen egyelőre nem tudok bővebbet mondani. Azért sem tudok, mert többfajta variáns is szerepel az egyeztetéseken.

Ha az időpontról nem is, a tervek néhány új eleméről megtudhatnánk valamit?

Több lehetséges alternatíva létezik. Láthattuk, hogy a többi külhoni területen elindult programok igyekeztek kielégíteni az ott működő és tevékenykedő vállalkozók igényét mind a pályázatok nagyságát, mind pedig a minőségét illetően. Azon munkálkodunk, hogy ezt a sémát alkalmazzuk a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program esetében is, azonban további konkrétumokkal mindenképp tanácsos kivárni a jelenlegi pályázati kiírás kifutását.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/5. számában)