2017. november 17., 17:50

Elemzők szerint Szlovákia példát vehetne Svédországról

GÖTEBORG, POZSONY. Több tekintetben is inspirációul szolgálhat reformtervei végrehajtása során a szlovák kormánynak Svédország. Szakemberek szerint a skandináv ország adórendszerének átláthatósága és stabilitása, minőségi oktatásügye, illetve munkaerő-piaci reformjai számos állam számára követendő példaként szolgálhatnak.
201711171527120.SVERIGE_1-2.jpg

A svéd gazdaság stabil növekedést mutat, folyamatosan csökken az országban a munkanélküliség és magas életszínvonalnak örvend. Elemzők szerint mindez a múltban végrehajtott intézkedéseknek köszönhető, amelyekről Robert Fico miniszterelnök, a kormánykoalíciós Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke is példát vehetne.  A szlovák kormányfő pénteken egy svédországi szociális csúcstalálkozón vesz részt.

„Svédország a 90-es évek elején mély válságba süllyedt. Kormányainak meg kellett reformálnia az ország szociális modelljét és piacorientált reformokat kellett végrehajtaniuk. A skandináv ország akkoriban csökkentette adóterheit, tehermentesítette a vállalkozói közeget, ami előfeltétele volt a markáns gazdasági növekedésnek. Az északi modell nem egy reformokkal teletűzdelt, hanem eltérő kulturális szabályok és intézmények determinálta termék. A skandináv országok híresek arról, hogy más országoknál jóval magasabb a megbízhatóságuk, és a vonatkozó szerződéseket is sokkal inkább tiszteletben tartják" – értékelt Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) elemzője, Radovan Ïurana.

„Dánia és Svédország nem rendelkezik meghatározott minimálbérrel, hanem az ágazatonként eltérő. A próbaidő hosszabb, átlagosan 6 hónapos. Az alkalmazott elbocsátásakor egy cég nem köteles róla értesíteni a szakszervezeteket. Az alkalmazás első évének végéig minden egyes északi országban a felével rövidebb a felmondási idő. Szlovákiával ellentétben a skandináv államok egyike sem rendelkezik törvényileg meghatározott végkielégítéssel” – mutatott rá Ïurana. 

Az elemzők Svédország adórendszerét is nagyra értékelik, amelynek stabilitása annak ellenére magas, hogy az adóterhek a többi állammal összehasonlítva magasak. „Az adórendszer esetében általánosságban véve a stabilitás kulcsfontosságú szempont, hogy a háztartások és cégek tisztában legyenek vele, mennyi adót fizetnek majd be. Ez alapján aztán tervezhetnek. Svédország példájából kiderül, hogy az adórendszer stabilitása mellett a cégek magasabb adóközeghez is képesek alkalmazkodni” – mondta el a Next Finance elemzője, Jiøí Cihláø. A svéd modell magas adókon alapul, a polgárok ugyanakkor a befizetett adó ellenében számos szolgáltatást várnak el.

„Szlovákia számára példaként szolgálhat az adórendszer átláthatósága. Több északi országban nyilvánosan elérhető információ, hogy ki mennyit adót vezet el az államnak. Ezáltal minimalizálódik annak kockázata, hogy a vagyonos személyek kibújnának az adókötelezettségek alól. Ellenkező esetben ugyanis a közvélemény oldaláról feltett kellemetlen kérdések kereszttüzébe kerülnének” – magyarázta az INEKO igazgatója, Peter Goliaš.

A közgazdász szakemberek a svéd oktatásügyet is példaértékűnek tartják. „Svédországban olyan inspiratív jegyeket találunk, mint az apaszabadság. Másrészt viszont a bőkezűbb szociális rendszer magasabb adókat követelne meg. Ez pedig egy kisméretű nyílt gazdaság esetében, amely külföldi cégeket vonz, nem lenne az igazi” – fűzte hozzá Szlovákiára célozva Cihláø.

Az elemzők szerint Szlovákia a svéd bíróságok függetlenségéről, illetve a korrupcióellenes intézkedésekről is példát vehetne. Goliaš szerint a vállalkozói környezete minőségének tekintetében is kilóg a sorból.

Megosztás