Elemzők: az ünnepi boltzár nem lenne nagy hatással a gazdaságra
„A gazdaságra gyakorolt hatás csak nagyon korlátozott lenne, ha lenne egyáltalán. Néhány alkalmazott negatívan észlelheti majd, hogy kevesebb lesz az ünnepi pótlék, ami meglátszik majd a fizetésükön” – állapította meg Boris Fojtík, a Tatra Bank elemzője.
Bár az üzletek bezárása miatt csökkenhet a forgalom, az elemzőknek az a meggyőződésük, hogy a fogyasztók alkalmazkodnak a változásokhoz. „A fogyasztók más napokra teszik át a vásárlást, így az intézkedés hatása minimális lesz” – tette hozzá Fojtík.
A kereskedők jellemzően néhány nappal egy-egy ünnep előtt jegyezhetnek fel nagyobb forgalmat. „Ha minden ünnep alatt zárva kell lenniük az üzleteknek, több emberre és hosszabb sorokra számíthatunk a pénztáraknál a bevásárlóközpontokban, leginkább egy vagy két nappal az ünnep vagy a közelgő hétvég előtt. Ezeken a napokon a mostaninál magasabb lehet az üzletek forgalma. Jelenleg az a helyzet, hogy a munkaszüneti napokból a kereskedők általában hasznot húznak, mivel az emberek gyakran épp bevásárlásra használják ki azokat a napokat” – véli a Postabank elemzője, Jana Glasová.
Az elemző arra figyelmeztetett, hogy az emberek fogyasztása ugyanolyan lesz, mint manapság, amikor az üzletek nyitva vannak az ünnepek alatt. „Gazdasági szempontból ugyanis az jellemző, hogy a vásárlási képességünk attól függ, mennyit keresnek az emberek és attól, milyen magasak az árak az üzletekben” – magyarázta Glasová.
Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint az ünnepnapokon és munkaszüneti napokon való nyitva tartás pozitív hatással van a gazdaságra, például a szolgáltatások területén. „Ezeket jobban ki tudják használni az emberek a szabad napokon. A munkaszüneti napok leginkább az alkalmazottak számára jelentenek hozadékot, akik a pihenés után hatékonyabban tudnak dolgozni” – tette hozzá Muchová.
Az üzletek nyitva tartásának korlátozását az ünnepek és a munkaszüneti napok idején az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselői javasolják módosító indítványukban. Az érdekegyeztető tanács, vagyis a munkáltatók és az alkalmazottak képviselőinek nincs komoly ellenvetése a tervezett változással kapcsolatban. Így a kiskereskedelem alkalmazottainak a jelenlegi 3,5 nappal szemben 15,5 nap szabadjuk lenne.