Elégedetlenek a bérekkel a szakszervezetek
„Megvizsgáltuk, hogy két felnőttnek és két gyermeknek havonta valóban mennyi pénzre van szüksége élelmiszerre, lakás- és egészségügyi költségekre, illetve közlekedésre. Ez az összeg Eperjes és a Kassa megyében jött ki“ – mondta el.
Az M. Šimeèka Alapítvány 2014-ben felmérést készített a szegénység megítéléséről és a tisztességes jövedelem szükségszerűségéről. Az emberek háromnegyede azt felelte, hogy a méltó élethez több mint 900 euróra van szüksége, egy részüknek pedig az volt az érzése, hogy ahhoz havonta több mint 1200 euró kellene.
A családok tisztességes életéhez szükséges összeggel A szegénységről és szociális kirekesztésről szóló 2012-es évi árnyékjelentés is foglalkozott – a tanulmány havi 1750 eurót javasolt.
A szokványos családi költségvetés
Balica szerint eddig nálunk még senki sem foglalkozott komolyabban a bérek szociális dimenzióinak kérdéseivel. Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szociológusa úgy véli, hogy az erről szóló vita a múlt század ´50-es és ´70-es éveiben tapasztaltakkal szemben az Európai Unió régi tagállamaiban is elcsendesedett.
„Azt bizonyos mértékben támogatja az Európai Bizottság, amely nemrég úgy döntött, hogy támogatja a Szegénység elleni európai hálózat EMIN 2. számú projektjét. Annak célja az, hogy valamennyi uniós tagországban mozgósítsa az ún. szokványos családi költségvetésről szóló vitát" – mondta el.
Ennek a projektnek kellene lelepleznie azt, hogy a háztartások különféle típusainak mely tételei szükségesek a szerény, ám tisztességes élethez, s a vonatkozó költségek fedezéséhez milyen családi költségvetés kell.
Árbeli különbségek az egyes régiók között
Michal Páleník, a Foglalkoztatottsági Intézet igazgatója szerint azonban nagyon nehéz, szubjektív dolog méltó jövedelemre szert tenni. Úgy véli, hogy nem létezik arra vonatkozó pontos összeg, hogy mennyi pénz kell a méltó életvitelhez.
Azt gondolja, hogy az első bonyodalmat a reklám hatása jelenti, amely eredményeként az emberek a pénzüket olyan dolgokra költik, amelyek jelentős mértékben csökkentik a háztartások költségvetését.
„A jövedelem kiszámítását befolyásoló másik dolgot a szolgáltatások jelentik, amelyek a bevétel láthatatlan részét képezik, mint például az egészség- és iskolaügy. Annak például az a következménye, hogy ha a községek ignorálják az óvodák elérhetőségére vonatkozó kötelezettségeiket, akkor a háztartások szükséges bevétele havi 400-500 euróval emelkedik“ – fejtette ki.
A harmadik gond szerinte az, hogy az egyes régiók között árbeli különbségek mutatkoznak. „Mindnyájan tudjuk azt, hogy Pozsonyban drágább az élet, mint másutt, de nem tudjuk, hogy mennyivel“ - mondta. Végül a negyedik problémát például a szabadidő értéke jelenti, tehát a szülő akár kevesebbet is dolgozhatna, s több időt tölthetne a gyermekeivel.
Páleník azonban elismeri, hogy ha sikerül meghatározni bizonyos összegeket, azok legfeljebb jó elsődleges becsléseknek minősülhetnek.
Csak takarékoskodunk és stresszelünk
Balica azt is elmondta, hogy Szlovákiában hozzávetőleg 1 millió személy havonta 620 eurót keres, ami szerinte nem elegendő. „A fiatalok nem tudnak önállósodni, nincs miből jelzáloghitelt fizetniük. Ha pedig elromlik a hűtőszekrény, a televízió, akkor nincs miből kifizetni a többletköltségeket“ - mutatott rá.
A külföldi nyaralást pedig csak a dolgozók 49 százaléka engedheti meg magának.
„Egy irányba haladunk – csak takarékoskodunk. Nem tudatosítjuk azonban azt, hogy pillanatokon belül nem lesz kereslet, mert az embereknek nem telik a különféle termékekre. Először ugyanis a legszükségesebb dolgokat, így az élelmiszerféléket, a lakásköltségeket, az egészségügyi és iskolai kiadásokat kell kifizetnünk, aztán mindazt, amire még telik" - fejtette ki.
Kusá szerint folyamatos stresszt és elégedetlenséget okoznak a kis bérek, hiszen mindig valamilyen váratlan, kifizethetetlen többlet-kiadásoktól kell tartanunk.