Elbocsátásokhoz vezethet a minimálbér emelése?
„A történelmileg legmagasabb minimálbéremelés bizonyos szinteken akár megsemmisítő hatású is lehet. Ha aránytalanul emelkedik, az a gyakorlatban azt jelentheti, hogy január elsején egyes alkalmazottak elveszíthetik a munkájukat. Ez pedig sokkal rosszabb, mint ha pár euróval alacsonyabb, ám stabil havi keresetük lenne“ – jelentette ki Branislav Masár, a Munkáltatói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) ügyvezető igazgatója.
A munkaügyi tárca elutasítja a munkaadók állításait. A minisztérium szerint az általa készítette elemzés nem mutatta ki, hogy ez a változás jelentősebb mértékű negatív következményeket vonna maga után a foglalkoztatottság terén.
Ján Dinga, a Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) elemzője kétségbe vonja a minisztérium számításait, melyek szerint a minimálbér emelése csupán 110 ezer személyt érintene, ami a munkáltatók számára összességében 34 milliós többletkiadást jelentene. A tárca ugyanis egy tényt figyelmen kívül hagy: a vonatkozó jogszabály a minimálbér 6 fokozatát különbözteti meg a munkahelyi követelményektől függően. A 2. és 3. kategóriába pedig több mint 100 ezer alkalmazott tartozik.
„A jóváhagyott minimálbér-emelés jelentős hatást gyakorol majd több tízezer magasabb kategóriába sorolt alkalmazott bérköltségeinek a növekedésére, amit a munkaügyi minisztérium az elemzésében figyelmen kívül hagy. Ezek a munkahelyek is veszélybe kerülnek, ha a munkáltatóknak nem lesznek meg az anyagi forrásaik a fizetések határozott emeléséhez“ – fejtette ki Dinga.
Az elemző szerint ahhoz, hogy a minimálbér emelése ne okozzon tömeges elbocsátást, bizonyos intézkedések foganatosítására lenne szükség. Például járulékkedvezmény bevezetését és a követelmények szerinti kategóriák eltörlését javasolja.
Jozef Kollár, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (KOZ) elnöke azonban nem ért egyet a tömeges elbocsátásról szóló állítással. „Eddig egyetlen minimálbér-emelés sem vezetett tömeges elbocsátáshoz. Ilyenek a gyakorlati tapasztalataink“ – jelentette ki. Hozzátette: a kormányt a minimálbér emelésére kötelezi az alkotmány és az Európai Szociális Charta is, amely szerint tisztességes életszínvonalat kell biztosítania az alkalmazott és családja számára. „Még a 380 euróra való emelés sem tesz eleget ennek az előfeltételnek“ – hangsúlyozta.