Egyre jobban eladósodik az ország lakossága
A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) a fogyasztói hiteleket érintő negatív jelenségre hívja fel a figyelmet. Szlovákia lakosságának az eladósodása ugyanis az utóbbi években rekord nagyságúra nőtt. Csupán tavaly az emberek saját költekezésükre 14 százalékkal több hitelt vettek fel, mint amennyit 2015-ben.
Az eladósodás kockázata
„A háztartások eladósodását érintő gyors növekedés kockázata napjainkban a szlovákiai pénzügyi ágazat stabilitását veszélyeztető egyik legjelentősebb kockázatnak számít“ – állítja az NBS.
A 11 közép- és kelet-európai ország közül éppen Szlovákiában a 2. legnagyobb a háztartások által felvett hitelek és a rendelkezésükre álló jövedelmek közti arány.
Az NBS szerint a legrosszabb az, hogy egyre több vannak, akik képtelenek visszafizetni a hitelt. A fogyasztói hitelekkel kapcsolatos fizetésképtelenség 2012 óta több mint a kétszeresére nőtt.
A bank rámutatott, hogy a visszafizetetlen hitelek számának növekedése szöges ellentétben áll a gazdasági helyzet, illetve az árak kedvező alakulásával.
„Ez a fellendülés a gazdasági ciklus növekedési szakaszában magában hordozza a kockázatokat. Az egyforma helyzet – a gazdasági növekedés hátterében megbúvó becsődölt hitelek arányának növekedése – a 2006-2007-es években, közvetlenül a gazdasági válság kirobbanása előtt is jelen volt a banki ágazatban“ – hívja fel a figyelmet az NBS.
Még több végrehajtás
Egyes szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a helyzet efféle alakulása ismét megpörgetheti a végrehajtói spirált. Pedig csak az előző évben több mint 450 ezer végrehajtásra került sor.
Az elemzők a fogyasztóknak már régóta azt tanácsolják, hogy túlságosan ne adósodjanak el, e téren legyenek nagyon óvatosak.
„Amikor az emberek hitelt vesznek fel, többnyire a kamat nagysága felől érdeklődnek. Ez a legfontosabb paraméter, amely leginkább megdrágítja a kölcsönt, miközben ahhoz a különféle további illetékek is hozzájárulnak“ – mondta el a FinanènáHitparáda.sk portál elemzője, Pavel Škriniar. Ezért az embereknek napjainkban gyakran több pénzt kell visszafizetniük, mint amennyit a bankok a reklámokban ígérgetnek nekik – azokban ugyanis inkább csak a kamatok nagyságáról esik szó.
