Egyre „vérszomjasabb” lett az agyunk
Izgalmas felfedezést tett egy nemzetközi kutatócsoport, amely dél-afrikai leletek alapján vizsgálta az emberi agy evolúcióját az Adelaide-i Egyetem szakembereinek vezetésével. Az antropológusok megállapították, hogy nemcsak agyunk térfogata nőtt meg, de energiaigénye is sokkal nagyobb lett a korábban véltnél, amit a vérellátás bővülése jelez.
A csapat a koponya alján található két lyuk átmérője alapján következtetett az agyat tápláló artéria méretére és kapacitására.
A Királyi Társaság Open Science szaklapjában publikált tanulmány szerint ez az emberi intelligencia fejlődését is mutatja, hiszen a bonyolultabb, a neuronok közt több keresztkapcsolattal működő agy oxigénigénye térfogattól függetlenül is magasabb.
„Az emberi evolúció során az agytérfogat 350 százalékkal, míg a vérellátás elképesztő 600 százalékkal nőtt” – mondta el a projektet vezető Roger Seymour professzor emeritus.
Ahhoz, hogy agyunk olyan intelligens lehessen, amilyennek ma ismerjük, folyamatosan el kell látni oxigénnel és tápanyagokkal – tette hozzá.
A csapat a legősibb maradványokhoz is hozzáfért, a 3 millió éves Australopithecustól a modern emberig követhették a lyukak méretének növekedését a koponyákon.
