Csupán a munkaközvetítő ügynökségek egyötöde maradhat meg

A munkaközvetítő ügynökségeknek idén először kellett a tevékenységükről szóló éves jelentést beküldeniük a Munkaközpontba, a azt is bizonyítaniuk kellett, hogy hány embert alkalmaztak. Meglepő eredmény született! A jelentést a több mint ezer ügynökség közül mindössze háromszáz küldte be, amelyek egyharmada egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztatott. Emiatt 848 ügynökséget a megszűnés rémképe fenyeget.

Az éves jelentés beküldésére vonatkozó kötelezettség a foglalkoztatottsági szolgáltatásokról szóló törvényből ered, amelyet tavaly azért is módosítottak, hogy a piacot megtisztítsák a tisztességtelenül tevékenykedő ügynökségektől. A jelentésben fel kellett tüntetni azt is, hogy azok tavaly miként működtek, és hány személyt alkalmaztak. Abban az esetben, ha egyetlen embert sem adtak bérbe a vállalatoknak, akkor a Munkaközpont azonnal javasolhatja a megszüntetésüket.

„Csak 300 ügynökség küldte el a saját tevékenységéről szóló jelentést, miközben decemberig több mint ezret vettünk nyilvántartásba. Közülük csupán hozzávetőleg 200 továbbított alkalmazottakat a munkapiacra“ – tájékoztatott Jana Lukáèová, a Munkaközpont dolgozója. A szlovákiai összlétszám közel egyötödéről van szó, amelyek összesen 50 ezer embert alkalmaztak.

Lukáèová úgy véli, hogy több mint 800 ügynökség nem végzi el kellőképpen az alapvető feladatait. „Ebből az okból kifolyólag a Munkaközpont közigazgatási eljárást indított 848 szubjektum licenszének a visszavonása céljából“ – fűzte az elmondottakhoz Lukáèová. Tehát mindazok az ügynökségek aggódhatnak, akik nem küldték be az éves jelentést és-vagy tavaly egyetlen személyt sem alkalmaztak.

Ezzel azonban nem ér véget az ügynökségek ellenőrzése. A továbbiakban ugyanis ellenőrzik majd a jelentésekben feltüntetett adatok helyességét és a „feketemunkára“ vontakozó tilalom esetleges megszegését.

„A szlovákiai piacon elegendőnek bizonyulna 20–30 komoly ügynökség. Megmutatkozott, hogy a továbbiak többsége egyszeri alkalomra jött létre, működésképtelen, nincs esélye a túlélésre. További intézkedéseket kell foganatosítani, mert az ügynökségen át történő munkavállalással régóta visszaélnek“ – magyarázta Emil Machyna, az OZ KOVO szakszervezet elnöke.

„Azokat a költségek csökkentésére használják, és nem értékelik a flexibilitásukat. Útiköltség-térítésért dolgoznak, amivel az államnak havi hozzávetőleg 7 millió eurónyi adó és szociális járulék elillanását idézik elő“ – fűzte az elmondottakhoz Machyna. Sok ügynökség ugyanis a bér egy hányadát útiköltség-térítésként fizeti ki akkor is, ha az alkalmazottaik soha sehová sem utaztak. Ezzel a kiadásaikat csökkentik, mert ebből az összegből nem adóznak.

A fölösleges ügynökség megszűnésével Bruna Beata Jakub, az Adecco ügynökség főnöke is egyetért.

„Pandora további szelencéje nyílt ki. A tisztességtelen ügynökségek bezárása nem bizonyul elegendőnek, attól sokkal fontosabb a már létezők ellenőrzése. Az alkalmazottaknak gyakran csak minimálbért adnak, és nem megfelelő körülmények között dolgoztatják őket. Esélyük sincs védekezni“ – hangsúlyozta Jakub, hozzáfűzve: sok ügynökségnek hét élete és vélhetően valamilyen parlamentben helyet foglaló titkos őrzőangyala van, ezért „halottaiból mindig feltámadhat“.

Michal Páleník, a Munkaközpont igazgatója szerint a működésképtelen ügynökségek megszüntetést az alkalmazottak nem nagyon érzékelik majd, hiszen a tisztességes ügynökségek továbbra is foglalkoztathatják őket.

Machyna úgy véli, hogy a Munkaközpont további fontos dolgokat, így a munkafeltételeket, a Munkatörvénykönyv mindenkori betartását és a munkaszerződések tartalmát is vizsgálhatná ezen ügynökségek esetében, amelyek közül esetleg további spekulatív csoportosulásokat rostálhatnának ki. Kulcsfontosságúnak tartja a munkáltatók közös felelősségének átültetését. Õk ugyanis az ügynökségeknek gyakran olyan feltételeket szabnak, amelyeket csak a saját alkalmazottaik megrövidítése árán teljesíthetnek.