Csökken a szlovákok érdeklődése az adóparadicsomok iránt
A 2015-ös év első felében azoknak a szlovákiai társaságoknak a száma, amelyek valamely adóparadicsomban székelő tulajdonosokkal rendelkeznek, 114-gyel csökkent. A pozitív trend magával vonja az adózással és a törvényalkotással kapcsolatos változásokat – véli Julius Sauer, a Bisnode munkatársa. Hozzátette: ebben a banktitok felfedésétől való félelem is szerepet játszott.
A szlovák vállalkozók cégeiket főleg Monacóból (50), Jerseyből (33), Hollandiából (14), Ciprusról (12) és a Seychelle-szigetekről (10) hozták haza. Ellenben azok száma nőtt Panamában (6) és Máltán (5), ahol még mindig 4248 ilyen cég székel.
„Kelet-európai viszonylatban Szlovákiában legnagyobb a társasági adó, bonyolultak és időigényesek az adózással kapcsolatos törvényeink, ami természetesen kényszeríti az itteni vállalkozókat arra, hogy máshová helyezzék át tevékenységüket” – magyarázta az INESS elemzője, Martin Vlachynský.
Az adóparadicsomok nem csak a szlovák költségvetés kárára válnak. Ladislav Vaškoviè, a Szlovák Kereskedelmi és Vállalkozói Kamara gazdasági részlegének vezetője azt állítja: sérül a versenyközeg, s a tisztességes vállalkozók – főleg a kisebbek – hátrányba kerülnek. Azt is megemlítette, hogy a szlovákiai adóelillanások aránya, főként az áfa fizetése kapcsán, uniós viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik.
„A vállalkozók az adót sosem nagy szeretettel fizetik ki, s nem is azért teszik, hogy Szlovákiát támogassák. Azt csak azért fizetik, mert tudják, hogy az állam annak fejében ellenszolgáltatásokat nyújt nekik" – magyarázta Vaškoviè. Hozzátette, például az adókból költenek az oktatásra, azaz újabb alkalmazottak felkészítésére. Rámutatott, hogy bár a vállalkozók végzik a szlovákiai gazdasági teljesítmény javarészét és a legtöbb embert alkalmazzák, ám az állam nem gondoskodik megfelelőképpen róluk. A – szerinte rosszul működő – államnak felrótta a túlzott adminisztrációs terheket, hogy a vállalkozóktól gyakran olyan információkat kér, amelyekkel már rendelkezik. A vállalkozók látják, hogy az államapparátus gyakran csöppet sem készséges, nem nyújt megfelelő szolgáltatásokat – magyarázta.
Az elemző hozzáfűzte: a költségvetés egyik problémája az is, ahogyan az állam sáfárkodik a pénzekkel. „A kevesebb pazarlás lehetővé tenné az adócsökkentést anélkül, hogy sérülne a szolgáltatások minősége” – állítja Vlachynský.
Az adóparadicsomokba történő távozásra ösztönzi a vállalkozóinkat a közeg deformációja is – jegyezte meg hozzátéve, hogy a vállalkozók támogatása kétéltű fegyver. „Ez soha nem helyettesítheti a jó minőségű vállalkozói közeget, mivel ha az egyik cégnek adnak, akkor a másiktól annál többet kellene elvenniük” – fejtette ki Vlachynský.