Csalnak az igazgatók
A cégek igazgatói egyre gyakrabban bonyolódnak különböző csalásokba, a felmérés szerint a ennek a bűncselekménynek 26 százalékát éppen ők követik el. 2007-ben ez az arány mindössze 11 százalék volt. A Hogyan néz ki a tipikus csaló? című háttértanulmány 348 valós esett dolgozott fel 69 országban. Az összeg, amelyet a fehérgalléros csalók okoztak munkaadóiknak 300 millió dollár körül mozog.
"A csalás leplezett, gyakran a cég évekig nem tud arról, hogy ott milliók tűnnek el" - állítja Viliam Kaèeriak, a KPMG menedzsere. Elmondása szerint a csalók jellegzetessége, hogy több mint tíz éve ugyannál a cégnél dolgoznak és általában a legfelsőbb vezetés tagjai. Megbíznak bennük, ezért jobban ismerik a cég gyenge pontjait. A felmérés arra is rávilágít, hogy a csalók jelentős része férfi. Ez azonban összefügghet azzal a ténnyel, hogy a gazdasági társaság vezető posztjain viszonylag kevés a gyengébb nem képviselője.
"A tipikus csalónak gyakrabban jobbak a lehetőségei arra, hogy kikerülje az ellenőrző mechanizmusokat, hiszen a cégben eltöltött idő alatt megszerezhette a munkatársak bizalmát. Legnagyobb valószínűséggel sikkasztást vagy közbeszerzési csalást követ el" - állítja Kaèeriak. Példának egy a cég kihelyezett fiókját említi, amelyben a rendes könyvelés mellett párhuzamosan fiktív könyvelés történt. Más gazdasági társaságban az igazgató fiktív költségeket számolt el, például az utazásra vagy a különböző továbbképzésekre, más esetben a cég pénzét helybéli vállalkozóknak kölcsönözték. A felmérés szerint egy gazdasági csalás felderítésének átlagideje meghaladja a három évet.
