2018. március 31., 07:23

Csalások a holland tejtermelőknél

Egy néhány hete kirobbant botrány szerint a holland tejtermelők tömegesen csaltak az ikerellések bevallásával. Annak érdekében, hogy az állomány méretet papíron csökkentsék vagy szinten tartsák, a tehenek egy részét üszőnek vallották be. A The Guardian cikke szerint a háttérben az állhat, hogy Hollandia megszegi az uniós foszfát- és ammóniaszennyezésre vonatkozó előírásokat, és a tejtermelők bevallása nem a valós számokat tartalmazza.

holland_tehenek.jpg

Az üszők 0,5 a tehenek 1 nagyállat egységet jelentenek, amit a környezetterhelési számítások során vesznek figyelembe. Az elléseket szétosztották a többi tehén között, így az ikerellések száma a normális 3 százalékról 2000 telepen 10 százalékra, 5700 telepen 5-10 százalékra emelkedett – papíron. A holland kormány vizsgálatot indított az ügyben és a be nem jelentett tehenekre, valamint az „ikerellésből” származó borjakra forgalomkorlátozást rendelt el, a csaló gazdáknak járó támogatás egy részét pedig megvonják.

A holland tejtermelők teljesítménye európai és világviszonylatban is kiemelkedő. Az ország az EU negyedik legnagyobb tej-, és tejtermék exportőre. A tejágazat a virágkertészet után a második legjelentősebb export ágazata Hollandiának. 1,65 millió tehén, 18 ezer tejgazdaságban 13 milliárd kg tejet állít elő. A megtermelt tejet 62 feldolgozóba szállítják, ahol vajat, tejport, joghurtot és az export érték legnagyobb hányadát adó sajtokat állítanak elő.

Hollandiában hazánkhoz képest tízszer akkora az állatsűrűség, ami óriási nitrát és foszfát terhelést jelent az ország termőtalajaira. A vonatkozó EU direktíva szerint a szervestrágyával legfeljebb 170 kg/ha nitrogén lehet kijuttatni évente. Hollandia 2017 végéig kapott felmentést a rendelkezés alól, azaz 2018 január 1-től mind a nitrát, mind a foszfát terhelési határértékeket be kellene tartania valamennyi holland tejgazdaságnak.

A tejelő állomány növekedése miatt 2015-től a határértéket meghaladó volt az ágazat foszfát kibocsátása, ezért a holland kormány a termelőkkel egyeztetve három intézkedésből álló csomagot fogadott el. Az első a takarmányok foszfát tartalmának maximalizálására vonatkozik, amelyet a takarmánygyártóknak kell betartaniuk.

A másik két intézkedés a tejtermelő üzemek foszfát kibocsátásnak mérséklését célozza. Ezt vagy a tejtermelés vagy az állatlétszám csökkentésével érhetik el az üzemek. Mindkét esetben referencia időszakot határoztak meg, és 2017-ben a csökkentést  meg kellett lépni. Amennyiben valakinek ez nem sikerült, a leadott tejének alapárát 10 százalékkal csökkentették.

További lehetőségként az állam támogatta a termelő tevékenység teljes leállítását, a tejelő állomány felszámolását is. A kilépők kárpótlására 50 millió eurós (15 milliárd Ft) keretet képeztek, aminek felét a tejtermelők hozzájárulása fedezte (szolidaritási járulék), a fennmaradó részt pedig uniós (19 millió euró) és nemzeti (6 millió euró) forrásból teremtették elő.

Az intézkedések hatására 2017 év végén 3 százalékkal, azaz 50 ezerrel kevesebb tejelő tehenet tartottak Hollandiában. Ez a szám azonban elmarad a beharangozott 10 százalékos leépítéstől és messze van a WWF környezetvédő szervezet által javasolt 40 százalékos csökkentéstől.

A WWF holland szervezetének mezőgazdasági vezetője szerint az EU tagállamai között Málta után Hollandiában a legalacsonyabb az élővilág fajgazdagsága és mára az ország eredeti biodiverzitásának alig 15 százaléka maradt fenn. Szerintük a holland tejgazdaságok 80 százaléka több trágyát termel, mint amit a környezetvédelmi előírások lehetővé tesznek. A termelők éves szinten 550 millió eurót fizetnek, hogy a feleslegben képződött trágyájuktól megszabaduljanak.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.