Borban az igazság
Szlovákia déli része egy összefüggő borvidék, amely nyolc körzetre tagolódik. A párkányi körzetben a gazdák a szüreti munkák végéhez közelednek. A muzslai dűlőkön kiváló az idei termés. A fehér és a kék szőlőfajták hozama is jó, az egész éves szélsőséges időjárás miatt azonban a minőség alacsonyabb a megszokottnál. A vidék szőlőtermelői mintegy 200 hektáron gazdálkodnak, és míg szlovákiai viszonylatban rohamosan csökken a beültetek szőlőterületek nagysága, addig ebben a térségben igyekeznek növelni azt. A borászatok azonban még így is lemaradásban vannak.
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai alelnöke portálunknak elmondta: a rendszerváltást követő években, mikor a vidék a saját lábára akart állni, ezt nem tette lehetővé a politika. „Nem engedte, hogy helyi közösségek szerezhessék meg az itteni borászati üzemeket, úgyhogy ennek köszönhetően van némi, mondjuk 10 éves lemaradásunk a kis-kárpátoki borászatokkal szemben” – mutatott rá.
A szőlőtermesztés terén azonban más a helyzet. Muzsla környéke Szlovákia egyik legjobb szőlőtermő vidéke, amit a leghíresebb szlovákiai borászatok is számon tartanak, hisz szívesen vásárolják innen a szőlőt a legjobb minőségű boraikhoz.
A Kis-Kárpátokban, Pozsony környékén felépültek a borászatok, de a szakemberek rájöttek, hogy az igazi jó szőlőt mégis csak délen, a magyarok lakta régióban kell megvásárolni – magyarázta Becse József muzslai szőlész. „Ez az együttműködés töretlenül működik, és nagyon jól szót értünk” – fűzte hozzá.
A szlovák bortörvény védi a magyar vidékek szőlőtermelőit is, hisz a végterméken, azaz a forgalomba kerülő borok címkéin kötelező feltüntetni a szőlő származási helyét is. Becse József viszont a biztonság kedvéért kétnyelvű címkéket ragaszt a palackokra annak ellenére, hogy a legtöbb borát a saját pincéjéből értékesíti.
A párkányi és muzslai szőlőterületektől kicsit távolabb, a közép-szlovákiai borvidék déli részén, Ipolynyék közelében csaknem 500 családi borospince található. A legtöbben kedvtelésből, nem pedig megélhetésük miatt borászkodnak. A 80 hektáron gazdálkodó Zsigmond pincészet tulajdonosa ragaszkodik a tradicionális és kézműves borkészítéshez, számára az elsődleges szempont a minőség.
„Legfontosabb filozófiánk saját szőlőből saját bort készíteni. Úgy tartom, hogy a jó bornak majdnem a 70 százaléka a jó minőségű szőlő, amit csak megfelelő éghajlati környezetben megfelelő talajon lehet termelni” – mondta portálunknak Zsigmond Gábor ipolynyéki borász. „Elég széles a kínálatunk, mintegy 15 fajta szőlővel foglalkozunk. Domináns szőlőink a rajnai rizling, a burgundi fajtákból a fehér burgundi és a szürkebarát, a kék fajtákból pedig a kékfrankos, de vannak az ültetvényben újfajta szőlők is, például savignon, chardonnay, alibernet” – tette hozzá.
Zsigmond Gábor szerint csak az tud talpon maradni és fejleszteni, aki elsősorban a hazai fogyasztót célozza meg, így előkelő helyet tud szerezni a belföldi piacon. Szlovákiában egyre inkább virágzik a borkultúra, amit számos fesztivál, borverseny, tanfolyam is elősegít. Bort készíteni azonban bizalmi kérdés, és a vásárló sokkal szívesebben fogyasztja a terméket, ha ismeri annak történetét vagy a nedűt készítő borászt.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
