Bőkezűbben emelik a nyugdíjakat
Az öregségi nyugdíj például 8,20 euróval emelkedik. A 2012-ben elfogadott valorizációs, tehát inflációkövető kulcsot használva csak 1,30 euróval kellene emelni a nyugdíjakat, vagyis a mostani emelés az előírt hatszorosa.
Amint arról ¼udmila Grauzelová, a Szociális Biztosítótól (SP) tájékoztatott, a magasabb nyugdíjat az arra jogosultak először a szokásos januári kifizetési időben kapják majd készhez, tehát amennyiben a nyugdíjra jogosult személy az adott hónap 10. napján kapja a nyugdíját, akkor 2017. január 10-én. Egyidejűleg a 2017. január 1-től a kifizetés dátumát megelőző napig - azaz az előző példát alapul véve 2017. január 9-ig – tartó időszakért járó nyugdíjat is beleszámítják majd a januárban kifizetendő nyugdíjába. A nyugdíjak automatikusan módosulnak, azaz kérvényezni nem szükséges. Az új összegről december 27-ét követően írásos határozatban, levélben értesítik majd az érintetteket.
A nyugdíjvalorizáció szigorú szabályait négy éve az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) által érvényre jutatott nyugdíjreform fektette le. A 2013-2017-es átmeneti időszakban fix összegű emelést írt elő a jogszabály, azaz minden nyugdíjas ugyanannyit kapott. Ezenkívül minden évben a pénzromlás mértékének megfelelő értékmegőrzést írt elő a jogszabály. Az elmúlt években azonban alig volt infláció, ezért "alig" kellett valorizálni a nyugdíjakat. Az idei emelés ezért az öregségi nyugdíjak esetében csupán 1,90 euróra jött volna ki.
Sőt, a meglévő kulcs szerint a jövő évben ennél az összegnél még 60 centtel alacsonyabb lett volna az emelés mértéke. A kormánykoalíció ezért úgy döntött, hogy a szociális biztosításról szóló törvény idei módosító javaslatába belefoglalja az ún. valorizációs minimum alapelvét. Ebből pedig az következik, hogy függetlenül az infláció mértékétől év elejével legalább 2 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat.
Amint azt Michal Stuška, a munkaügyi minisztérium szóvivője számszerűsítette, a jövő évi bőkezűbb valorizáció mintegy 113 millió euróval terheli meg az államkasszát. Amennyiben a régi valorizációs kulcs mentén emelnék a nyugdíjakat, az csupán nagyjából 21,2 millió eurót jelentene. A megemelt valorizációs költségek mindeközben az elkövetkező évekre is áttevődnek, amelyekhez aztán további, az újabb valorizációból származó költségek adódnak majd hozzá. A becslések szerint így a 2018-as és 2019-es esztendőben a Szociális Biztosító kiadásai a jelenlegihez képest 114, illetve 115,9 millió euróval magasabbak lesznek.
Másrészt ugyanakkor a biztosító több szempontból is fellélegezhet. A jövő évben ugyanis 76 nappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, amely minden következő évben további 2-3 hónappal emelkedik majd. „Ennek az intézkedésnek a következtében például jövőre 29 millió euróval kevesebbet költünk nyugdíjakra“ – közölte Stuška. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az intézkedésből fakadó megtakarítás tényleges mértéke annak függvénye, hogy miként viselkednek majd a nyugdíjkorhatárhoz közelítő személyek, azaz hányan kérvényezik majd korkedvezményes nyugdíjaztatásukat, illetve nem lesz-e nagyobb mértékű a munkanélküli segéllyel élők aránya stb.
A nemrégiben bevezetett minimálnyugdíjakat viszont nem fogják valorizálni, mert azok mértéke a létminimum alakulásának függvénye. Ján Richter munkaügyi miniszter a minimálnyugdíj esetében elmaradó valorizációt egyben azzal is indokolja, hogy már 2015-ös elfogadásakor nagyjából 60 ezer személy nyugdíja egészült ki mintegy 30-40 euróval.
