Béremelést kérnek az állami alkalmazottak
A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) már a kormány elé terjesztette a 2015-ös évre vonatkozó kollektív szerződéstervezetét, amelyben a jelenleginél több pénzt kér az államtól. Azt szeretné, ha javulna az állami hivatalnokok, a pedagógusok, a szociális dolgozók és a vámőrök anyagi helyzete. A javaslat több mint 300 ezer alkalmazottat érint.
Mivel a tárgyalások még csak most kezdődtek, a szakszervezetek fő képviselője, Anton Szalay nem akart konkrét számokról beszélni, csak annyit jegyzett meg, hogy hozzávetőleg 8-10 százalékos béremelést szeretnének. Abban a két fél már megállapodott, hogy az állami szolgálatot végző dolgozók a jelenleginél napi fél, azaz heti két és fél órával dolgoznak majd kevesebbet, így a heti munkaidejük 37,5 órára csökken. Egyúttal a Munkatörvénykönyvben megszabottnál egy héttel hosszabb szabadságot is szeretnének, amibe a kormány és a munkáltatók bele is egyeznének, annak ellenére, hogy Szalay szerint a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) ezzel kapcsolatban megjegyzéseket tett.
Nehezebb lesz a kért béremelés elérése, ugyanis a kabinet azzal érvel, hogy még nem ismeri Szlovákia gazdaságának a makroökonómiai mutatóit és az idei adóbevételek nagyságát.
"A közigazgatás 2015-17-es évekre vonatkozó költségvetési javaslatát jelentős mértékben befolyásolják az adósságfékkel kapcsolatos intézkedések. Tekintettel arra, hogy egyelőre csak a kollektív egyezkedés első fordulója zajlott le, korai lenne közelebbit mondani" – állítja a pézügyminisztérium sajtóosztálya.
Az igazsághoz tartozik, hogy a szakszervezetek már több éve harcolnak a bérek befagyasztása ellen. Tavaly 2 százalékos béremelést sikerült elérniük, ami a fizetésekben hozzávetőleg 16 eurós bérnövekedést eredményezett. Kárpótlásként akkor év végi jutalmak kifizetését is kérték. Végül azt csak azok kaphatták meg, akiknek a munkáltatói a jutalmak kifizetéséhez saját anyagi forrásokkal rendelkeztek. Szalay úgy látja, hogy a 2015-ös állami költségvetési tervezet nem teszi majd lehetővé számukra a béremelést.
Meg nem állapodás esetén a szakszervezetek más módon, esetleg sztrájkkal próbálnak majd nyomást gyakorolni a kományra. Szalay hozzátette: erre legnagyob hajlandóság a szociális szolgáltatások terén dolgozók körében mutatkozik, akik tavaly az országos átlagbérnek csupán a 70 százalékát kapták. Elégedetlenek a területi közegészségügyi hivatalok (RÚVZ) főiskolai végzettségű szakemberi is, akiknek a bére esetében a pénzügyi volument 30 százalékkal csökkentették.
A két fél közti tárgyalások október 2-án folytatódnak. Akkorra már vélhetően ismertté válik a pénzügyi tárca időszerű adóelőrejelzése is.
