Behozhatatlan távolságra a hazai bérek a németországiaktól
Ellenben bérükből sokkal többet engedhetnek meg maguknak a németek, sőt, még az eladósodott Görögországban vagy Törökországban élők is. A szlovákiai alkalmazottak alacsonyabb életszínvonalának oka az, hogy nálunk lassúbb ütemű a béremelkedés, mint a többi OECD-tagországban. A bérek elemzését nemrég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) dolgozta ki.
„A szlovákiai bérek százalékokban kifejezve hasonló ütemben emelkednek, mint például Németországban, ám a németországi átlagbér több mint háromszorosa a hazainak, s így abszolút értékben Németországban jóval nagyobb mértékű a növekedés“ – nyilatkozta Jiøí Halbrštát, a ManpowerGroup személyzeti ügynökség toborzási menedzsere.
A németországi alkalmazottak többsége 2016-ban évi nettó 31 417 eurót keresett. A 4 százalékos béremelés 1 257 euróval nagyobb, azaz évi 32 674 eurót jelent. Ellenben a szlovákiai dolgozók többsége tavaly csak 14 791 eurót keresett, s a tervezett 4 százalékos emelés mindössze 592 euró többletpéntzt jelent, azaz évi 15 383 euróra növeli a bevételt. „Ilyen mértékű béremelkedés mellett sosem érjük utol a németországi béreket“ – tette hozzá Halbrštát.
Az OECD a világ iparilag legfejlettebb 35 államának béreit hasonlította össze. Azt is górcső alá vette, hogy az emberek mennyi árut és szolgáltatást engedhetnek meg maguknak az évi jövedelmükből. A Szlovákiában élőknél sokkal nagyobb költekezést engedhetnek meg maguknak az eladósodott Görögországban és Törökországban élők is. Az előbbi országban ugyanis 2016-ban a lakosság javarésze összesen évi 20 744, az utóbbiban pedig 17 233 eurót keresett.
Jelenleg rekord alacsony, azaz 6,9 százalékos a szlovákiai munkanélküliség. Ennek ellenére egyre több cég munkaerő-hiánnyal küszködik, csupán a munkahivatalokban közel 66 ezer szabad munkahelyet tartanak nyilván. A helyzetben a cégek eltökéltebb béremeléssel számolnak.
„Olyan mértékű béremelésre számítunk, ami évközi viszonylatban meghaladja a 4 százalékot úgy idén, mint a jövő évben is. Ekképp a bérek majd gyorsabban emelkednek, mint a munkaerő termelékenysége. Ennek oka a szakképzett munkaerő munkapiacon tapasztalható hiánya“ – mondta Luboš Sirota, a McROY Group személyzeti ügynökség alelnöke.
A kormány a minimálbér emelésével akarja elérni a fokozatos béremelést. Egyúttal egyre szervezettebbé válnak a szakszervezetek, amelyek például a Volkswagen Slovakia társaság esetében megállapodtak arról, hogy 2018 novemberéig 14,12 százalékkal emelik a tarifabéreket. A cégek úgy vélik, hogy a jövendő béremelés szempontjából kulcsfontosságú lesz a szlovákiai gazdaság olcsó ipari termelésből tudományra és kutatásra történő átirányítása.
„A Szlovákiában teremtett érték fele az iparban van, ami főként a gépkocsik és azok alkatrészeinek a gyártására irányul. Ezek az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező területek, s ha nem nő a szolgáltatások gazdaságunkban meglevő aránya, akkor nem számíthatunk gyorsabb ütemű béremelésre“ – mondta el Halbrštát.
„Az ipari vállalatok besegítettek a munkanélküliség gyors ütemű csökkentésébe. Most a megszerzett anyagiakat és a know-howt, amit a gépkocsiágazat produkál, a művelődésbe, tudományba és kutatásba kell fektetni. A magas hozzáadott értékkel rendelkező technológai cégek idevonzása is szükségszerű lenne“ – tette hozzá Halbrštát.
Szlovákia speciális problémája az is, hogy sokan „feketén“ dolgoznak. Viszonylag sok pénzt hoznak a hazai gazdaságba a külföldön dolgozók is, például csak a szomszédos Ausztriában több mint 60 ezer szlovákiai nő gondoz betegeket, akik két heti munkával nettó 800- 1300 eurót keresnek, majd bevételükkel a szlovákiai áremelést is befolyásolják.
