Az ünnepnapi boltzár nem befolyásolta az élelmiszerüzletek forgalmát

„Az az igazság, ha az élelmiszer értékesítéséről beszélünk, arra semmiféle kihatással nem volt” – hangsúlyozta Katriak a júliusi, augusztusi és szeptemberi adatok ismeretében. A háztartási gépeket árusító üzletek forgalma némileg, nagyjából egy-két százalékkal csökkent.

Az elemzések azt mutatják, hogy a lakosság nagyjából 60 százaléka elfogadta a boltok ünnepnapokon való zárva tartását, nem jelent számukra problémát. A népesség 30-35 százaléka örömmel venné, ha újra nyitva tartanának, a maradék egy százaléknak pedig mindegy.

Ami a boltok esetleges vasárnapi zárva tartását illeti, a kereskedelmi szövetség szerint jó lenne a döntés előtt egy elemzést készíteni, milyen hatással lenne az élelmiszer, illetőleg a műszaki cikkek eladására. „Ezt követően fogunk a témával kapcsolatban nyilatkozni” – magyarázta.

Az üzletek ünnepnapokon és néhány munkaszüneti napon – összesen 15,5 napról van szó – való zárva tartását a Munka törvénykönyvének idén júniusban hatályba lépett módosítása vezette be. A munkaadók a nevezett napokon alkalmazottaikat nem kötelezhetik munkára, s nem is állapodhatnak meg velük olyan munkáról, melynek tárgya az áru fogyasztóknak való eladása, illetőleg az ezzel kapcsolatos munka lenne.

Kivételt csupán az üzemanyagtöltő-állomások, repülőtéri boltok, gyógyszertárak vagy ajándékboltok képeznek. A tilalom csupán az árueladásra vonatkozik, a szolgáltatások, mint például a fodrászat, kozmetikai szalonok vagy kölcsönzők üzemelhetnek.  

A jogszabály szerint az üzletek január 1-jén és 6-án, nagypénteken, húsvét vasárnap és hétfőn, május 1-jén és 8-án, augusztus 29-én, szeptember 1-jén és 15-én, november 17-én, december 24-én 12.00 óra után, valamint december 25-én és 26-án zárva tartanak.