Az ökológiai közgazdaságtanról Gombaszögön
A Gombaszögi Nyári Táborban a Ma7 médiacsalád sátrában szerdán is folytatódtak az előadások. Elsőként Kozma-Vízkeleti Dániel párterapeuta tartott előadást az állandóságról és a változatosságról a párkapcsolatokban, majd Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt gazdaságról, ökológiáról, lokalitásról.
Köves Alexandrával Matus Tibor, a Ma7 gazdasági rovatvezetője beszélgetett. A Corvinus Egyetem adjunktusa rámutatott, a mostani gazdasági elképzelésünk az, hogy a növekedés minden problémánkat meg fogja oldani, a környezeti problémáktól kezdve a társadalmi problémákig. Az ökológiai közgazdászok úgy vélik, ez valószínűleg már nem érvényes, újra kellene gondolni a gazdasági alapvetéseinket, mert az erőforrásaink végesek, és azokat egyébként is túlhasználjuk. Hozzátette, a jelenlegi szemléletmód társadalmilag is komoly problémákhoz vezet. Az ökológiai közgazdászok olyan alternatív gazdasági modellekben, megoldásokban gondolkodnak, amelyekkel ki lehetne törni ebből a növekedésalapú elképzelésből.
A főáramban gondolkodók általában úgy vélik, majd a technológia megoldja a problémáinkat. Vagyis gyakorlatilag folytassuk azt, amit eddig, sőt, növeljük a fogasztásunkat, a jólétünket, és mivel a technológia fejlődésének köszönhetően egyre kisebb lesz az egységnyi környezeti terhelés, ezért javulni fognak a környezetterhelési mutatók. Ezt szétválasztásnak hívják – magyarázta hozzátéve, ezzel csak az a baj, hogy eddig csak egyetlen esetben működött, az ózonlyuk problémáját így oldottuk meg, viszont ott már készek voltak a technológiák. Az összes többi esetben nem sikerült. A szakértő szerint egyébként sem tudatosan ilyen irányban fejlesztjük a technológiát. Véleménye szerint azonban a problémák nagy részét öko-hatékonysággal meg lehet oldani.
Ilyen tekintetben a kis közösségeknek fontos szerepük van, például meg kellene próbálnunk erősíteni a helyi termelési és fogyasztási láncokat, így csökkenhetne a gazdaságnak a környezetre gyakorolt hatása, egyúttal erősödnének a helyi közösségek. „Egyszerűen azt mondjuk, hogy a gazdaság lehetne lokális gazdaságok globális hálózata, vagyis amit lehet, azt próbáljuk helyben megoldani” – húzta alá Köves Alexandra. „Egyértelmű, hogy az a típusú mozgás, anyagmozgás, amihez most hozzá vagyunk szokva, megszűnne, ha elkezdenénk beárazni annak a valós környezeti terhelését” – tette hozzá.
Jelenleg a helyi, hazai termékek általában drágábbak, mint a behozott áruk. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne meggyőzni a kisjövedelműeket, hogy inkább a hazai termékeket részesítsék előnyben. Köves Alexandra szerint mindez a jelenleginél teljesen más megközelítést igényelne. „Komoly változásokra van szükség, ami komoly társadalmi feszültségekkel is járhat. Ezért kell olyan eszközöket találni, amelyek ezeket a feszültségeket csökkenteni tudják” – hangsúlyozta.
„Most úgy képzeljük el a jólétet, hogy az anyagi fogyasztáson keresztül értelmezendő. Ezt ma úgy érjük el, hogy dolgozunk érte. Mi viszont azt mondjuk, hogy nem a jólétre, hanem a jóllétre kellene fókuszálnunk, ez pedig nem függ a munkánktól” – mondta.
Ha egy nem növekedésre épülő gazdaságot szeretnénk elképzelni, az ökológiai közgazdászok szerint szinte nincs olyan terület, amelyet ne kellene átalakítani. „Ilyen például a nyugdíjrendszer, a szociális ellátórendszer, a pénzügyi rendszerek, a logisztika, az adózáspolitika, stb. Szinte mindenhez hozzá kellene nyúlni ahhoz, hogy ki tudjuk venni a gazdaságból ezt a növekedésközpontúságot. Egyrészt, mert érdemes, másrészt meg úgyis rá leszünk kényszerülve” – mutatott rá Köves Alexandra.
Végezetül megjegyezte, a közgazdászok hajlamosak elfelejteni, hogy tulajdonképp társadalomtudományról van szó. „A döntési rendszereinket, a politikai rendszereiket sem lehet teljesen intakt hagyni ennek a kérdéskörnek a kapcsán, mert a képviseleti demokrácia válsága egyre jobban látszik, és ahhoz, hogy olyan társadalmi átmeneteket el tudjunk indítani, mint amiről az ökológiai közgazdaságtan beszél, ahhoz nagyon széles körű társadalmi konszenzusra van szükség” – mondta.
