Az államnak 1500 eurójába kerül egy munkanélküli
„A nemzetközi tapasztalatok a képzési programokat és konzultációkat tekintik a munkakeresésre irányuló szolgáltatások leginkább célirányos formáinak. A foglalkoztatási szolgáltatások terén jelentős szerepük van az együttműködés elutasítására irányuló büntető intézkedéseknek is” - olvasható a pénzügyminisztérium alá tartozó Pénzügy-politikai Intézet ((IFP) elemzésében. A Pravda napilap értesülései szerint a jövő évben a kormány a tervek szerint megszünteti a munkahivatalok által felkínál munkahelyeket elutasító személyek egészségügyi járulékának kifizetését.
A munkáltatók egyúttal elkészítettek a munkaügyi tárca részére egy átképzési tanfolyamokat tartalmazó jegyzéket, azok valamelyikének elvégzése az állástalanoknak biztos munkahelyet biztosíthat. „Ma az átképzési tanfolyamokat a munkanélküliek igényeinek megfelelően szervezik. Az előbbiek még a cégek igényei alapján készültek. Az átképzés befejezése az állástalanok részére azonnali belépést jelent az új munkahelyre” – nyilatkozta Jaroslav Holeèek, a szlovák autóipari szövetség alelnöke. A munkanélküliek iskolai képzettségüktől függően szerszámkészítőnek, fémmegmunkálónak, de programozónak vagy IT specialistának is átképezhetik magukat. „Az elkövetkező négy évben csak maga az autóipari szövetség hatezer állástalant tudna a nevezett átképzési tanfolyamokra felvenni” – jegyezte meg Holeèek.
A munkanélküliség aránya Szlovákiában jelenleg 9,42 %, ami azt jelenti, hogy a munkahivatalokban nyilvántartott személyek közül 256 ezren azonnal munkába tudnának állni. A foglalkoztatás támogatása szempontjából a képzési gyakorlat és az önkéntes munka tekinthető a leghatékonyabbnak. A 29 évesnél fiatalabb korosztály támogatása az alkalmazás terén sokkal jobb eredményeket hozott, de jóval magasabb költségek mellett. Például 2015-ben egy vállalkozó egy 12,72 százalék fölötti munkanélküliséggel rendelkező térségben munkahelyteremtésre 502, 8 eurót kaphatott. Az állam fél vagy egy évig küldte a támogatást, aminek fejében ugyanilyen hosszú időre az állami támogatás kimerítését követően is fenn kellett tartani a munkahelyet.
A munkahivatalok működési költségeire2015-ben az állam 1,3 milliárd eurót fordított, ami az ország bruttó hazai terméke (GDP) 1,9 százalékának felel meg. Legtöbb pénzt, 1,19 milliárd eurót a különféle típusú segélyek és egészségügyi biztosításra kifizetett összeg emésztett fel. A munkahivatalok működtetése 155 millió euróba került, míg az aktív munkaerő-piaci intézkedések 130 millióba. Az állástalanok munkapiaci érvényesülését segítő átképzési tanfolyamok éppen az aktív munkaerő-piaci intézkedések mögött rejtőznek. Ide tartoznak a cégeket több személy foglalkoztatására irányuló különféle támogatások is.
„Az aktív munkaerő-piaci intézkedések egy regisztrált munkanélkülire eső szlovákiai kiadásai az Európai Unió viszonylatában a legalacsonyabbak közé sorolható. Az ilyenfajta számítást a szlovákiai munkanélküliek tartósan magas száma is befolyásolja” – olvasható az elemzésben.
Ahhoz, hogy Szlovákia elérje a környező országok szintjét, az említett 130 millióhoz további 234 millió eurót kellene hozzátenni. Főként a társadalom peremére sodródott romák foglalkoztatására kellene több pénzt fordítani. Ellenkező esetben Szlovákia sosem szabadul meg a csupán szociális segélyekből tengődő romatelepektől. Jana Kusá szociológus például arra figyelmeztet, hogy a társadalom peremén élő romák esetében főként az iskolalátogatás javítására és a lakáskérdésre kellene összpontosítani. A legnagyobb gond, hogy míg a többségi társadalomnak kemény ezreket kell kifizetnie a lakáskölcsön törlesztésére, a házépítés a romák számára nem fog túl nagy népszerűségnek örvendeni.
