Alulfizetik Szlovákiában a nőket
Nem meglepő az értékelés, hogy továbbra is férfiközpontúság jellemzi az értékelést a munkaerő-piacon. Azonos munkahelyen, azonos beosztásban, azonos teljesítmény mellett a nő órabére 21,9 százalékkal kevesebb a férfiénál. A bruttó havi bért tekintve a különbség 2010 végén még ennél is nagyobb, átlagosan 23,9 százalékos volt. (Az uniós átlag 17 százalék.)
A jelentés leszögezi: más mércével mérik a munkáltatók a nők és a férfiak teljesítményét akkor is, ha mindkét nem ugyanazt a feladatot látja el. Tartják magukat az ágazati különbségek is. Egyes ágazatokat kimondottan női munkaerőre építenek, alacsonyabb presztízsűvé nyilvánítanak, s itt eleve alacsonyabbra szabják a munkaerő árát is. Ez a szemlélet nem csupán a férfiak és nők különböző szocializációjának, iskolai, szakmai végzettségének a függvénye. Szoros kapcsolat mutatható ki a megítélés alakulásában azzal is, hogy a nőket főleg azok az ágazatok foglalkoztatják, amelyeket az állam nem támogat gazdasági ösztönzőkkel vagy stratégiai befektetési kedvezményekkel.
A tárca szerint a jövedelemkülönbségeknek mégsem a „nemileg szegregált munkaerő-piac a fő oka”. A bérkülönbségeket elsősorban az okozza, hogy a nők gyermekszülés(ek) miatt gyakrabban tartanak szünetet a karrierépítésben, s a piac eleve számít arra, hogy gyermeknevelési problémák miatt többször és hosszabb ideig lesznek munkanélküliek, ami a férfiakra nem jellemző – szögezi le a tárca. Magyarázatul hozzáteszi: a nemek közötti bérkülönbség másik fő oka a műveltségi szintben fennálló különbség, még akkor is, ha a legmagasabban képzett nők esetében is kimutatható, hogy kevesebbet keresnek férfi társaiknál.
Ez az érvelés kissé bizarrnak tűnhet, főleg annak olvastán, hogy „egyes esetekben a növekvő életkorral a bérkülönbség is nő”, mert a 30 éven aluliak nemzedékében jóformán azonos a férfiak és nők bére, harmincon túl viszont kinyílik az olló, s magasabb korcsportokban akár ötszörös különbség is lehet – az ugyanolyan beosztásban dolgozó, ugyanolyan végzettségű nők és férfiak bére között. A legnagyobb különbség a 30-50 évesek korosztályában van.
Szlovákiában jellemző, hogy a legkisebb jövedelmet biztosító munkahelyeken nagy létszámfölényben vannak a nők. 300-350 euró havi bérből él a nők hat, a férfiak 4,2 százaléka, 350-400 eurót a nők 9, a férfiak 4,2 százaléka keres. 400-450 euróból él a nők 8,5, a férfiak 5 százaléka.
A vállalkozói szférában a különbség még nagyobb. Ha az alapbérekben nincs jelentős különbség, a jutalmakban és prémiumokban a férfiszempontúság megjelenik. E juttatások elosztásánál a férfiak általában a dupláját kapják, mint a nők. A jövedelemkülönbség a nyugdíjkorhatár elérésének időpontjára e kategóriában 10 százalékra csökken. A jelentés kimondja: a jobban jövedelmező vállalkozói szférában a nőnek egyértelmű hátrányt jelent az anyaság, a gyermekvállalás, s ez neménél fogva szociálisan hátrányos helyzetűvé teszi férfi társaihoz képest.
A szolgáltatói ágazatokban, az állami és közszolgálatban a férfiak jövedelmi előmenetele nem olyan kiugró a nőkéhez képest, mint a magánszférában, de ott is hosszú távú és stabil különbség mutatható ki.
