Alig használnak hazai csirkehúst az állami intézmények étkezdéiben
A felméréshez adatokat szoláltató intézmények naponta közel 35 ezer személy étkeztetését biztosítják – közölték a Szlovákia Baromfitenyésztők Uniójának (ÚHS) képviselői.
A kutatásból az is kiderül, hogy a minisztériumok munkatársainak étkeztetésében résztvevő létesítmények 20 százaléka főz szlovákiai baromfihúsból, a további 80 százalékuk pedig külföldi, főként lengyel, cseh, valamint magyar, dán, francia és szlovén húst használ.
„Ami pedig az egyetemeket illeti, szlovákiai viszonylatban 29 olyan létesítményből kaptunk válaszokat, amelyekben naponta 30 ezren étkeznek. Kizárólag hazai baromfihúsból az egyetemek és étkezdéik közül csak 11 százalék főz“ – mondta az ÚHS igazgatója, Daniel Molnár. Lengyel baromfiból ezen létesítmények fele, cseh baromfiból 28,5, magyarból pedig 21,5 százaléka főz.
Némely közétkeztetési létesítmények külföldi és szlovákiai baromfihúsból is szoktak főzni. Molnár azonban hozzátette: 46 százalékuk nem tudta megnevezni a szlovákiai húsfeldolgozót vagy olyan céget nevezett meg, amely csak bizonyos termékek, javarészt külföldi baromfihús átcsomagolását végzi.
Hátrányban a hazai tenyésztők és feldolgozók
A baromfitenyésztők megállapították, hogy a szomszédos EU-tagállamokban a baromfitenyésztést már több éve nemzeti forrásokból támogatják, ezért a szlovákiai tenyésztők és feldolgozók piaci versenyképesség és árképzés szempontjából hátrányban vannak. „Ez az állapot a mi szempontunk szerint hosszú távon tarthatatlan, s rövid időn belül a szlovákiai baromfitenyésztés megsemmisüléséhez és az élelmiszer-ipari biztonság megzavarásához vezethet“ – közölték a baromfitenyésztők.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca szerint többféle lehetőség kínálkozik a szlovákiai baromfi hazai étkezdékben történő támogatására.„A Közös mezőgazdasági politika keretében hosszútávon igyekszünk összehangolni a kifizetéseket azért, hogy a fejlett európai országok szintjére kerüljünk. Ha más országok tőlünk jobban támogatják az élelmiszergyártást, akkor az ár terén nehezen vesszük fel velük a versenyt. A baromfitenyésztők számára az állami támogatás bejelentését és a rendszerszintű intézkedések foganatosítását tervezzük“ – magyarázta az agrártárca. A baromfitenyésztők támogatást a vidékfejlesztési programból az ún. welfare-re, vagyis az állatok életfeltételeinek a javítására is igényelhetnek.
Használni kellene a nemzeti élelmiszer-katalógust
A szaktárca úgy véli, hogy a szlovákiai baromfitenyésztőknek maguk a fogyasztók és a beszerzők is segíthetnek, mivel közvetve döntenek arról, hogy a kereskedők és az érintett létesítmények üzemeltetői mit kínálnak az étkezőknek. „Ezért a közétkeztetési létesítmények ügyfeleit arra szólítjuk fel, hogy érdeklődjenek az általuk fogyasztott élelmiszerek eredetéről és összetételéről, s igyekezzenek befolyásolni azoknak az ételeknek az összetételét, amelyeket az étkezdék és az éttermek kínálnak“ – magyarázta Gabriela Mateèná mezőgazdasági miniszter.
Segítségükre lehet a nemzeti élelmiszer-katalógus is. „Az egyebeken kívül azt is biztosítja, hogy a veszélyes és rossz minőségű élelmiszereket egyszerűen ne lehessen beszerezni. A tárca jelenleg készíti elő a projekt technológiai részét, s az első szakaszt ez év végén indítják be“ – zárta tájékoztatását a mezőgazdasági tárca.
Szlovákia a baromfihús előállítása terén már több mint tíz éve nem önellátó, s az uniós tagállamok keretében az utolsó előtti helyen kullog. Az ország önellátása jelenleg 54 százalékos szinten van, miközben az áruházláncok pultjain 44 százaléknyi szlovákiai baromfihús és 36 százaléknyi baromfiból készült húskészítmény van.
