A testvérvállalkozás remek dolog

2018. június 29., 16:30
Bokor Klára

Faipar erdőtlen vidéken. Jó ötlet ez? – merül fel első hallásra a kétely. A nánai Szenczi testvérpárnak azonban fűrészüzemükkel sikerült megkapaszkodniuk a piacon. Szenczi Tamással beszélgetünk munkáról, tervekről, nehézségekről, sikerekről, miközben körbejárjuk a telephelyet. Később bátyja, Szenczi Nándor is csatlakozik hozzánk.

"Erdőgazdálkodással foglalkoztunk Tornalja térségében, és akkoriban nyílt  lehetőség arra, hogy kibéreljük a volt nánai fűrésztelep épületeit" – kezdi a vállalkozás bemutatását Tamás. "Ki, ha nem mi? fogalmaztuk meg a kérdést, és nem sokat teketóriáztunk. Először pár alkalmazottal kezdtünk a munkához, de idővel sikerült visszacsalogatni és kinevelni a törzsalkalmazottakat, így 8-9 főre bővültünk. A keménylombos erdészeti rönk, főleg a tölgy, saját erdőgazdálkodásból származik, de fenntartható helyi gazdálkodásokból olyan fajtákat is beszerzünk, amelyek a saját állományunkban nincsenek. Ilyen például a luc-, a jegenye- és a vörösfenyő."

Cél: a helyi lakosság ellátása

"Az elmúlt öt évben kiépítettük az ügyfélkörünket, és folyamatosan telepítjük a faipari technológiákat. Fő termékeink az épületfa, az asztalos minőségű fűrészáru és a tűzifa. Lakossági értékesítést 35 kilométeres körzetben folytatunk. Természetesen nagybani vevőink is vannak, de számunkra fontosak a személyes kapcsolatok. Bátyámmal így utólag hangosan kimondtuk, ami mindig is nyilvánvaló volt, hogy olyan ügyfelekkel szeretnénk dolgozni, akiket barátként is el tudunk fogadni. Örülünk, ha a faanyag mellé esetleg jó asztalosmestereket is tudunk ajánlani a vevőinknek."

Minden vagyonunk gépekben és alapanyagban

"Minden egyes eurót visszaforgatunk a vállalkozásba, mert a fejlesztés a piacon maradás záloga. Vékonyszalagos fűrészelési technológiával dolgozunk, aminek az előnye, hogy csupán két milliméteres vágási hulladékunk van, így jobban be tudjuk osztani az értékes nyersanyagot. Az új Wood Mizer  típusú szalagfűrészünk nagyon bevált. Volt már ilyen típusú gépünk, tudtuk, mit várunk el tőle, de az új gépben benne van 40 év fejlesztés, ezért jóval hatékonyabb a réginél."

"Az új rönkhasító szalagfűrészt a 2016-ban meghirdetett „Külhoni fiatal magyar vállalkozások tevékenységének  támogatása” kapcsán sikerült pályázatból beszereznünk a Magyar Nemzeti Kereskedőház Párkányi Képviseleti Irodájának segítségével, 2017-ben pedig sikeresen pályáztunk egy tűzifa-daraboló és -hasító gépre. Amellett, hogy nagyban könnyíti munkatársaink fizikai munkáját, produktívabban és gyorsabban tudjuk feldolgozni a farönköket, így rugalmasabb a vevők kiszolgálása."

"Mi nem hagyunk olyan hulladékot, amellyel terhelnénk a környezetünket. Ától zéig mindent tudunk a fából értékesíteni, még a fűrészport is fél tucat tevékenységre kínáljuk, állatok alá, kertbe vagy esetleg füstölni. Kérésre szívesen kiválogatjuk a bükköt, a tölgyet vagy a cseresznyét, amelyet a megrendelő szeretne."

Együtt dolgozunk a munkásainkkal

"Remek, fiatalos csapatot alkotunk, és mindenki be tud segíteni a másik munkájába. Természetesen a bátyámmal mi is naponta  megfogjuk a munka végét, hiszen ismerjük és kezelni tudjuk az összes gépet. Vannak egyedileg épített és átalakított gépeink is, amelyeket én terveztem.  Egy gép megismerésében sokat segít, ha egy karbantartás során darabokra szedjük, mozgó, elhasználódó alkatrészeit kicseréljük, majd ismét összerakjuk. Így tanuljuk meg a fiúkkal közösen használni, szükség szerint karbantartani és javítani a gépeket."

A hétvége a pihenésé, a feltöltődésé

"Mivel az ipartelep bent van a faluban, nekünk is fontos, hogy ne legyen állandó zaj a környékén. Nálunk már nem nagyipari feldolgozás folyik, mint pár évvel ezelőtt, amikor 35 alkalmazott raklapot szögelt két műszakban. Sokkal nyugodtabb a környezet. Nekünk is van családunk, mi is szeretnénk délután mással foglalkozni, a hétvége pedig legyen a családé és a feltöltődésé. Természetesen, ha van halaszthatatlan munka, kivételt teszünk, de ez ritkán fordul elő."

Időközben előkerül Nandi is a raktár mélyéről, és rögtön neki is gyürkőzik a munkának. El kell szedni a gép mellől a méretes fahasábokat. Kiderül, az előbb hallott, valahonnan a falak közül kiszűrődő gyönyörű melódiát ő játszotta a hegedűjén. Mi tagadás, meghökkentő művészre bukkanni egy ilyen telephelyen.

"Anyukánk a párkányi zeneiskolának volt régebben az igazgatója, így nem tehettük meg, hogy nemet mondunk a zenetanulásra" – néznek össze huncutul a testvérek. "Én meg annyira szeretem a hegedűt, hogy az üzembe is lehozom. Reggelente hegedülök egyet a köszörűsműhelyben" –  teszi hozzá Nandi mosolyogva.

"Szeretem a Nandi muzsikáját hallgatni, de a munkatársak is" – mondja Tamás. "Művészi adottságai mellett azonban teljes mellbedobással dolgozik a vállalkozásban. Jól kiegészítjük egymást, én mint közgazdász menedzser képviselem a céget a külvilág felé, a nyersanyag- beszerzéssel és főleg ipari vevőkkel foglalkozom. Ő a termelést, a lakossági ügyfelekkel való kapcsolattartást és az árukiszállítást felügyeli. Persze ezek nem leosztott lapok, úgy végezzük a feladatainkat, ahogy az adott helyzet megkívánja."

(A cikk a Magyar7 c. hetilap 2018/25. számában jelent meg.)

Kövesse facebook oldalunkat is!