A nagyvárosi adósságcsapda és a déli stabilitás
A települések és a megyék közvetlenül szembesülnek a lakosság elvárásaival, a kormány pedig előszeretettel hárítja át rájuk a konszolidációs terheket. Az INEKO legfrissebb, a 2025-ös gazdasági évet összegző elemzése pontosan ezt a küzdelmet rajzolja meg. A számok mélyére nézve rendkívül izgalmas kép rajzolódik ki: a nagy és tőkeerős városok eladósodtak, ezzel szemben Nyitra megye és a magyarlakta városok stabil pénzügyi helyzete országos szinten is kiemelkedő.
Az adatok azt mutatják, hogy a tőkeerősnek hitt, legfejlettebb centrumok gyakran nagyon is sebezhetőek, miközben a magyarlakta vidékek városai példaértékű, racionális gazdálkodással biztosítják a jövőjüket.
Szlovákia 141 városa a maximálisan elérhető hat pontból átlagosan 4,25-öt kapott a pénzügyek egészségének az állapotára, ami minimális, 0,01 pontos visszaesést mutat az egy évvel korábbi állapothoz képest.
Bár a városok átlagos eladósodottsága 19,26 százalékról 20,13 százalékra emelkedett, az adatgyűjtés 2009-es kezdete óta ez még mindig a második legalacsonyabb érték. Az igazi feszültséget nem is az arányszámok, hanem a nominális értékek és a bevételek viszonya okozza. A városok nominális adóssága ugyanis egy év alatt 9,5 százalékkal, 753 millió euróról 824 millió euróra ugrott, miközben a folyó bevételeik csupán 4,7 százalékkal növekedtek. Az egy lakosra jutó átlagos adósság így 27 eurós növekedéssel elérte a 292 eurót.
Ami gazdasági szemszögből aggodalomra ad okot, az a folyó fizetési mérlegek alakulása. Ez a mutató jelzi ugyanis, hogy egy önkormányzat a mindennapi működési bevételeiből hogyan képes fedezni a kiadásait, és mekkora szabad forrást tud képezni.
A városok összesített mérlegtöbblete mindössze 5,32 százalék volt a vizsgált időszakban, ami az elmúlt tíz év harmadik legrosszabb eredménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a települések mozgástere drasztikusan beszűkült: a megtermelt bevételek szinte teljes egészét a működésre fordítják a városok, így alig marad saját, szabadon felhasználható forrásuk a beruházásokra, a helyi infrastruktúra fejlesztésére, vagy éppen a meglévő ingatlan és egyéb vagyon érdemi karbantartására.
A megyék mutatói
A megyék átlagos pénzügyi egészségügyi pontszáma a tavalyi szinten, 4,33 maradt, ami azt jelenti, hogy a romló tendencia ugyan megállt, de 2016 óta ez a legrosszabb eredmény. A megyei adósságállomány átlaga 26,9 százalék, ami egy lakosra vetítve pontosan 100 eurós terhet jelent. Ugyanakkor pozitívumként könyvelhető el, hogy a megyék adósságszolgálata, tehát a hitelek törlesztésére fordított kiadásai jelentősen, a bevételek 6,94 százalékáról 4,29 százalékára csökkentek.
A megyék versenyében egyértelműen Nyitra megye emelkedik ki, amely egyedüliként kapta meg a „kiváló pénzügyi egészség” minősítést az 5,04-es pontszámával, amihez egy rendkívül alacsony, 7,51 százalékos eladósodottság párosul.
Ezen a makrogazdasági vásznon válik igazán érdekessé a legfejlettebb, legnagyobb gazdasági erőt felvonultató városok teljesítménye. Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a tőkemágnesként működő ipari és szolgáltatói centrumok automatikusan stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkeznek. A valós adatok azonban kíméletlenül rácáfolnak erre az illúzióra. Vegyük elsőként a fővárost, amelynek helyzete több mint tanulságos.
Instabil centrumok
Pozsony aggregált – tehát a városrészeket és a magisztrátust is magába foglaló – egészségügyi pontszáma mindössze 3,87, amivel épphogy csak befért a „kielégítő” kategóriába. Bár a főváros összesített adóssága 31,75 százalékos, a valós kép ennél jóval borúsabb. Ha csak a pozsonyi magisztrátus adatait nézzük, masszív, 45,91 százalékos adósságteherrel szembesülünk. A statisztikát pedig végképp a mélybe húzza Dévény városrész, amely elképesztő, mintegy 243 százalékos adóssággal és 941 százalékos lejárt tartozásállománnyal küzd.
A főváros mellett másutt is látunk repedéseket a nagyvárosi pajzson. Zsolna helyzete szintén illúzióromboló: az északi gazdasági központ 4,18-as pontszámmal a kerületi székhelyek rangsorában mindössze az utolsó előtti helyet tudta megszerezni, miközben adóssága meghaladja a 22 százalékot.
Ezzel az aggasztó trenddel szemben Trencsén a felelős és kiszámítható gazdálkodás mintapéldája. A város 4,86-os pontszámával sikeresen védte meg az első helyét a megyei székhelyek mezőnyében, miközben 6,11 százalékos folyó mérlegtöbblettel és 23,57 százalékos, kezelhető adósságállománnyal rendelkezik.
Magyarlakta városok
Ebben a meglehetősen kontrasztos, a nagyvárosok botladozásaival terhelt környezetben különleges és kiemelt figyelmet érdemelnek a magyarlakta vidékek.
Pénzügyi fegyelem és stratégiai visszafogottság jellemzi a városainkat, rácáfolva a peremvidéki létezésből fakadó gazdasági hátrányokra. Dunaszerdahely mutatói például nem csupán a régióban, de országos szinten is kiemelkedően jók.
A csallóközi központ 4,96-os pontszámmal az országos ranglista előkelő 39. helyét foglalja el. A gazdálkodás igazi, megkérdőjelezhetetlen ereje a folyó fizetési mérlegben mutatkozik meg. Dunaszerdahely ugyanis 12,35 százalékos működési többletet tudott felmutatni. Ez nem csupán egy jól csengő szám, hanem a település gazdasági autonómiájának az alapköve. Ez a masszív többlet jelenti azt a biztonsági tartalékot és tőkét, amelyből a város az önrészhez kötött pályázatokat, a helyi beruházásokat és a fejlesztéseket finanszírozni tudja anélkül, hogy kiszolgáltatottá válna a banki hitelezésnek vagy a kormányzati elvonásoknak.
Az INEKO átfogó elemzéséből kitűnik, hogy Somorja és Ipolyság tankönyvbe illő stratégiát választott a pénzügyi stabilitás megteremtésére. A precíz, a lehetőségeket pontosan felmérő gazdálkodást folytató határmenti város a szűkebb források ellenére is 4,88-as egészségügyi indexet ért el, megszerezve az 51. helyet. Ezt a remek eredményt egy rendkívül alacsony, 5,11 százalékos eladósodottsággal, 5,3 százalékos mérlegtöbblettel és mindössze 2,68 százalékos, minimális terhet jelentő adósságszolgálattal hozta össze Ipolyság.
Somorja 4,94-es összesített egészségügyi pontszámmal büszkélkedhet, és a ranglista 42. helyén áll. A városvezetés igazi fegyvere a minimalista és rendkívül óvatos hitelpolitika. Somorja eladósodottsága szinte elhanyagolható, csupán 6,41 százalékos, ami mellé egy stabil, 6,36 százalékos folyó mérlegtöbblet és 8,62 százalékos adósságszolgálat társul. Ez a konzervatív modell biztosítja, hogy a település minden külső gazdasági sokknak ellenálljon.
Párkány 5,01-es pontszámmal a 30., Királyhelmec 4,99-es mutatóval a 33. helyre került 6,98 százalékos adósság mellett. Komárom is 4,99-es pontszámmal rendelkezik, stabil 12,76 százalékos eladósodottsággal került a lista élmezőnyébe.
Ezek a tények messze túlmutatnak a száraz statisztikán. Azt bizonyítják, hogy a magyarok lakta régióközpontok sokszor összehasonlíthatatlanul racionálisabban, a takaró méretét milliméterre pontosan felmérve nyújtózkodnak.
Ellentétben a gyakran túlköltekező, hitelből finanszírozott presztízsberuházásokba hajszolt északi vagy nyugat-szlovákiai városokkal a déli sáv települései megtanultak a jég hátán is megélni. A számok makacs dolgok. Az INEKO elemzése világosan megmutatja a hazai gazdasági valóságot, illetve azt, hogy a pénzügyi egészség és stabilitás nem feltétlenül a méret és a földrajzi fekvés, sokkal inkább a racionális gondolkodás függvénye.
Megjelent a Magyar7 2026/40. számában.
