A lakosság nem szelektálja a hulladékot - többet kell majd fizetnünk
Az intézkedéseket tájékoztató kampányok sorozatának és felvilágosító munkának kellene kiegészítenie. Az elemzők mindezt a Hogyan raktározzunk kevesebbet? című tanulmányukban összegezik.
Akár 46 euróra is nőhet a vonatkozó illeték
Mivel a szlovákiai raktározási illetékek uniós viszonylatban jelenleg az egyik legalacsonyabbak, azok senkit sem motiválnak nagyobb mértékű osztályozásra.
„A raktározási illetékek komolyabb emelése nélkül csak mérsékelt módon csökken a hulladékraktározás“ – szögezi le a tanulmány. Az IEP azt javasolja, hogy öt év alatt egy tonnányi hulladék esetében a jelenlegi 7-ről fokozatosan 16-46 euróra emeljék az illetéket, attól függően hogy egy-egy konkrét községben milyen mértékű a hulladék osztályozása.
Az elemzők szerint azonban a raktározási illeték emelésének nem feltétlenül kell azt jelentenie, hogy a helyi lakosok költségei is emelkednek. Az alapos osztályozás során ugyanis a háztatások évente inkább több tucat eurót takarítanak meg.
A raktározás illetékekből származó bevételeket ugyanis a községek hulladékgazdálkodásának további fejlesztésére lehetne felhasználni. „Úgy becsüljük, hogy az illetékek jelentős mértékű növelésének köszönhetően 2023-ig 50 százalékban csökkenthetné a raktározás mértékét“ – írja az EIP.
Csak kevés község vállalta a mennyiségi gyűjtést
Az ún. mennyiségi gyűjtést (pay-as-you-throw), tehát a közvetlen besorolás rendszerét az IEP szerint fokozatosan valamennyi településen be kell vezetni. Ez a rendszer a polgárokat anyagilag arra motiválja, hogy osztályozzák a hulladékot, mert az illeték nagysága a hulladék ténylegesen keletkezett mennyiségétől függ.
A szlovákiai községek kis hányada vállalta csak a mennyiségi gyűjtést. Annak többféle módja is létezik – a különféle fizetések a begyűjtés gyakoriságától és a gyűjtőedény vagy – zsák nagyságától (10 és 120 liter köztiek) is függnek. Akadnak olyan helyek, ahol az előre megvásárolt címkével vagy matricával ellátott edényeket ürítik ki, illetve elektronikus chipek műkdtetik a mérőrendszert.
„Minél több polgár hajlandó a hulladék osztályzására, annál kevesebb kevert hulladék keletkezik, s annál kisebb illetéket kell fizetni“ – javasolja az IEP. Mivel az illetékemelés következtében több „fekete lerakat“ keletkezhet, ezért megelőző intézkedésekre van szükség, illetve hatékonnyá kell tenni az ellenőrzéseket és növelni kell a bírságokat.
A gyártók fokozottabb felelőssége
A szlovákiai településeken összegyűlt hulladék újrahasznosításának mértéke uniós viszonylatban az egyik legkisebb: a lerakatokra a hulladék kétharmada kerül. Azok raktározása negatívan hat a lakosság egészségére és az életkörnyezetre, valamint a vonatkozó költségekre.
A nemzeti statisztikai adatok szerint Szlovákia évente hozzávetőleg 1,9 millió tonna hulladékot termel. A hazai lakosonkénti 310 kiló hulladékkal az utóbbi tíz uniós viszonylatban évben mégis a legjobban teljesítő országok közé tartozunk. Nálunk azonban jelentős lemeradás tapasztalható a szemét feldolgozásának minősége terén. A hazai hulladékgazdálkodás egyik célja az, hogy 2020-ig a hulladéknak legalább 50 százalékát újrahasznosítsák.
Szlovákia tavaly júniustól bevezette a gyakorlatba a gyártók ún. kibővített felelősségét, ami azt jelenti, hogy a gyártók felelnek az osztályozott szemét megsemmisítéséért vagy újrahasznosításáért. Továbbra is a községek felelnek a vegyes és biohulladékért. Ezért az érintettek érdekében áll a raktározás mértékének csökkentése és az osztályozás nagyobb mértékének elérése.
