A lakosság harmada fizetéstől fizetésig él
A felmérés arra is rámutatott, hogy hová folyik el a szlovákiai háztartások pénze. Annak eredményeiről sajtótájékoztatón nyújtott tájékoztatást Mária Urbanová (Partners Group SK) és Martin Gdu¾a pénzügyi tanácsadó.
Urbanová elmondta: a válaszadók 67 százaléka annak ellenére is meg van győzödve arról, hogy jó áttekintéssel rendelkezik pénzügyeiről, hogy 52 százalékuk nem vezet rendszeres kimutatást bevételeiről és kiadásairól. A felmérésből az is kiderült, hogy a háztartások 63 százalékának a fogyasztása magasabb az ideális 40 százalékosnál, miközben 33 százalékuknál az 60-80 százalékos szinten mozog. A szokványos fogyasztás csak a háztartások 15 százaléka esetében éri el az összbevétel 20-40 százalékát.
Martin Gdu¾a pénzügyi tanácsadó azt gondolja: gyakran tévesen azt hisszük, hogy az életszínvonalunkat csak a jövedelmünk magasságával és annak esetleges növelésével befolyásolhatjuk. Azt állítja, hogy döntő befolyást azonban paradox módon nem is a bevétel jelent, hanem az, hogy miként ellenőrizzük kiadásainkat. "A bevételek nagyságát gyakran összetetttebb dolog befolyásolni, mint a kiadásainkét. Ahhoz azonban szükséges alapos áttekintéssel rendelkeznünk háztartásunk pénzügyi mozgásáról“ – nyilatkozta Martin Gdu¾a. Hozzáfűzte: a legkritikusabb terület az átgondolatlan fogyasztás. Legtöbb pénzt élelemre és lakhatásra költünk, ám a családi költségvetés jelentős részét nyeli el a kozmetikai termékek és ruházatok vásárlása, illetve a szabadidős tevékenység is.
A felmérés szerint egy átlagos háztatásban élelemre 218 eurót, lakhatási költségként 157 eurót, közlekedésre 51 eurót költenek, további 49 euró ruházatra és cipőkre megy el, illetve 36 euróba kerülnek a tisztálkodási és illatszerek, 34 euróba pedig a postai illetékek. „Az emberek nem tudják beazonosítani, és szó szerint sokkos állapotba kerülnek attól az összegtől, amit havonta élelemre, például vendéglői étkezésre és bevásárlásokra fizetnek ki. Ha mindezt összeszámoljuk, megállapítjuk, hogy „nem való dolog ennyi pénzt megenni“ – ecsetelte Martin Gdu¾a. Hozzáfűzte: az összes családi költség elégtelen áttekintése a helyesen összeállított családi pénzügyek további tételeit is befolyásolja.
Alapvető problémának azt tartja, hogy az emberek nem ismerik alaposan saját kiadásaikat, helytelenül állítják össze az anyagi lehetőségeikkel kapcsolatos szokásaikat.
"Ha elkészítjük a bevételek és kiadások elemzését, akkor hatalmas tartalékokra bukkanunk. Első lépésként elemezni kell a pénzek háztartásba bejövő részét, s meg kell ismerkedni a kiadásainkkal és azok szerkezetével. A második lépés az optimális gazdálkodás beállítása, amely során alapszabálynak számít: előbb félreteszek és csak azután költök. Harmadik lépés a jövedelem 10:20:30:40 szabály szerinti beosztása. Ez azt jelenti, hogy először tartalékolunk azzal, hogy jövedelmünk 10 százalékát félretesszük, majd további 20 százalékot a jövendő jövedelmünk, illetve nyugdíjunk céljára teszünk félre. Legfeljebb a háztatási jövedelem 30 százalékát fizethetjük ki hiteltörlesztésként. A háztartás fogyasztása ideális esetben nem haladhatja meg az összbevételünk 40 százalékát“ – mondta Gdu¾a.
