A jelenlegi harmincasok nyugdíjkilátásai
A munkaügyi minisztérium azonban teljesen másféle összeget számolt ki. Még optimistábbak a Költségvetési Felelősség Tanácsának elemzői, akiknek a feladata, hogy felügyeljék a közpénzekkel való gazdálkodást.
Arra való tekintet nélkül, hogy az optimistább vagy a pesszimistább forgatókönyvek igazolódnak-e be, egy biztos, a jövőben pár évvel később megyünk majd nyugdíjba, mint manapság.
Tartósan 450 euró felett
A munkaügyi tárca arra számít, hogy ha minden mai ár megmaradna, akkor 2050-ben is 450 euró feletti nyugdíjak lennének. Számításaik során abból indulnak ki, hogy az ember ledolgoz 40 évet és átlagbért kap.
A havi bruttó átlagbér 2016 harmadik negyedévében 889 euró volt, így annak alapján az aktuális nyugdíj annak hozzávetőleg 48 százaléka.
„Természetesen a jövőben az újonnan elismert nyugdíj pótlási aránya majd a II. nyugdíjpillérben levő megtakarítások teljes mértékű értékelésétől is függ, amire jelentős mértékben hat a pénzügyi piacokon bekövetkező fejlődés“ – írták a minisztérium képviselői.
De hogyan is alakulna a nyugdíjak nagysága a következő évtizedekben? 2030-ban 64 évesen mehetnénk nyugdíjba és havi 468 eurós nyugdíjat kapnánk, ami az átlagbér 51,4 százalékát jelentené. Ezek az értékek (a mai árak mellett) 10-20-30 évvel később a következőképpen alakulnának:
2040-ben - 65 év a nyugdíjkorhatár - 473 euró az átlagnyugdíj és ez a bérek 51,9 százaléka
2050-ben - 67 év a nyugdíjkorhatár - 472 euró az átlagnyugdíj és ez a bérek 51,8 százaléka
2060-ban - 68 év (!) a nyugdíjkorhatár - 483 euró az átlagnyugdíj és ez a bérek 53,1 százaléka.
Kincstári optimizmus
Bár a Költségvetési Felelősség Tanácsában feltételezik, hogy az átlagnyugdíj és az átlagbér aránya 34-36 százalékra csökken, ám pénzügyi kifejezéssel élve a nyugdíj a mai árat véve 800 euróra emelkedik.
„A termelékenység (reálbérek) növekedésének köszönhetően a nyugdíjak jelentős mértékben a jelenlegi szintjük fölé emelkednek majd“ – állítják a tanács elemzői.
Számításaik során a reálbérek évi 2 százalékos növekedésével számolnak. „A gazdasági növekedés ezért olyan kulcsfontosságú tényező, amely a nyugdíjasok életszínvonalát is befolyásolja majd“ – tették hozzá.
Szerintük a rendszer fenntarthatóságához jelentős mértékben hozzájárul a nyugdíjkorhatár emelés is.
Egyre több nyugdíjas lesz
A 2008-as gazdasági válság azonban rámutatott, hogy az emberek sorsa hirtelen akár rosszabbra is fordulhat. Az említett évben összeomlott a hatalmas adósságokkal terhelt gazdaság, és az adósságok azóta sem csökkentek
Ráadásul a munkaügyi tárca számításai szerint 2060-ban már a jelenleginél 700 ezer fővel magasabb lenne a nyugdíjasok száma. Ha nekik majd átlagosan 483 eurós havi nyugdíjat fizetnének, akkor ahhoz a mostani árak mellett a jelenlegi hozzávetőleg 5 milliárd euró helyett 10 milliárd euróra lesz szükség.
A növekvő költségekkel ki kellene egyenlítődnie a produktív életkorú lakosok csökkenő számának. 2060-ig a 15 és 64 év közti korcsoportból több mint 1 millió személy „tűnne el“.

