2017. február 7., 08:09

A falu városi életmódra vált

POZSONY. A vidék élete megváltozott. Házi tojás vagy saját tenyésztésű baromfi már csak néhány háztartásban lelhető fel, s a valamikor nagy népszerűségnek örvendő disznóöléssel is csak elvétve találkozunk. A falusiak városi életmódra térnek át, ami egyrészt a gazdasági helyzet és az élelmiszerüzletek kínálatában bekövetkezett változások eredménye, illetve a vidéken zajló generációváltásé. A fiataloknak már nem kifizetődő állattenyésztéssel foglalkozni.
201702052240430.mpovolny_01_492.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A háborút követő négy évtizedben a szlovákiai falvakra az önellátás volt jellemző. A szövetkezetesítést követő első években az élelmiszerboltok sokszor üresen álltak, a falusiak így saját tenyésztésű háziállatokkal javították étrendjüket.

A szövetkezetek megerősödését követően a szövetkezeti tagok természetbeni járandóságként 12 mázsa gabonát kaptak, ami ösztönözte őket, hogy sertést tartsanak. Háztartásonként akár négyet is, ami jelentős mennyiségű hústermelésnek számít, és nemcsak a háziak családi költségvetését gyarapította, de a városi fiatal családokét is.

1990 után a rendszer leépülésnek indult. A szövetkezetek korlátozták a sertésfeldolgozást, a tenyésztést abbahagyták és a sertéstelepeket bezárták.

A 2000-es évet követően a piacot eluralták az élelmiszer-üzletláncok. Az egyik csalogató árucikk az olcsó, akciós baromfi- és sertéshús lett. Gyors számítást követően az emberek úgy ítélték meg, a házi állattenyésztés már nem kifizetődő.

És jött a generációváltás... A vidék demográfiai, szociális és gazdasági változásaival évek óta foglalkozó szociológus, Stanislav Buchta szerint a felnövekvő nemzedék elutasította szülei életmódjának követését. "A háztartásokban megjelentek a számítógépek, az internet első számú szabadidős tevékenységgé vált, a kiskertek és veteményesek eltűntek" - vélekedett. Ennek ellenére a vidék önellátása nem szűnt meg végérvényesen, csak jelentősen visszaesett. A jóval több szabadidővel rendelkező nyugdíjasok továbbra is művelik a kertet, nevelik az állatokat.

2014-ben még 9 000 tonna házi baromfit produkáltak a háztartások, ami a teljes háztáji gazdálkodás 12 százalékát jelentette. A kacsák száma csupán 144 ezer volt, az össztermelés 0,8 százaléka, a libáké pedig mindössze 9 000 (0,1 %).

Az önellátást a sertéstenyésztés mentette meg, ugyanis a Statisztikai Hivatal (ŠÚ) adatai szerint a sertéshús mennyisége elérte a 10 681 tonnát. Bár az utóbbi időben megnövekedett a kereslet a hagyományos élelmiszerek iránt, a háztáji gazdálkodás nagyobb fellendülésével nem kell számolni. Inkább a farmjellegű magánvállalkozások fejlődése feltételezhető - vélekedett a szociológus.

201702052240430.mpovolny_01_492.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás