A Dunaszerdahelyi járásban biztató a magyar iskolába íratottak száma

Masszi János, a Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója úgy véli, ez egy visszajelzés az elvégzett munkájukról, amelyet az elkövetkező években is meg szeretnének tartani. "Látva az országos adatokat, a kollégák is több helyen büszkék lehetnek az elért beiratkozási eredményekre. Mert a mi szemszögünkből már az is siker, ha valahol tartani tudják a gyereklétszámot, és nem  kevés helyen pár diákkal több is van. Ez számunkra, a szlovákiai magyar kisebbség számára sikertörténet".

Bár a beíratási adatok bizakodásra adnak okot, a 75%-ban magyarok lakta városban a magyar és a szlovák tannyelvű intézetbe íratott gyereke aránya azonban nem tükrözi a város etnikai összetételét. Városi szinten a legtöbb diákot, szám szerint 111-et a Jilemnický utcai szlovák oktatási nyelvű intézménybe írattak a szülők.

Peter Gajdoš, a Jilemnický utcai Szlovák Tannyelvű Alapiskola igazgatója elismeri, hogy az iskolában a magyar nemzetiségű gyermekek vannak többségben. "A mi iskolánk nemzetiségileg vegyes területen van, így természetesen vannak magyar nemzetiségű diákjaink is, azt is mondhatjuk, hogy ők vannak többségben. Amikor szeptemberben elkészítjük a kimutatásokat, ez olyan 60% körül van általában. A hozzánk elsőbe belépő gyerekek megközelítőleg 10%-a színtiszta magyar közegből érkezik. Õk nem jártak szlovák óvodába, otthon is csak magyarul beszélnek, ennek ellenére nem tapasztalunk náluk lemaradást" - állítja az igazgató.

A magyar iskolák igazgatói azonban úgy tapasztalják, az anyanyelvi oktatásban részt vevő gyerek gyorsabban sajátítanak el bizonyos készségeket és a tananyagot, mivel nem kell plusz energiát fordítaniuk a nyelv megértésére. Ezekről a tényekről egyre több információ hangzik el nyilvánosan.

Masszi János igazgató is azon a véleményen van, sokat és folyamatosan kell beszélni az anyanyelvi oktatás fontosságáról. „El kell mondani a szülőknek, milyen fontos, hogy anyanyelvi oktatási intézménybe írassák a gyermekeiket. Jó hír, hogy ez most már nagyon széles teret kap a médiában is. De továbbra is, nagyon sok felnőtt fejbe el kell ültetni azt a gondolatot, hogy nem egyszerű, ha egy anyanyelvű diákot más nyelvű környezetbe íratnak, mert olyan terhet raknak a vállára, amit talán éveken keresztül nyögni fog. Állandóan beszélünk kell róla, állandóan témának kell lenni, nem szabad erről megfeledkezni. Persze, az lenne az ideális helyzet, ha nem is kellene mondani, hanem ez természetes lenne" - mondta portálunknak a Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója.

A szülők sok esetben a korábbi tapasztalataik alapján döntik el, melyik iskolába íratják be gyermeküket. Zsirgayék a kislányukat a Vámbéry Ármin Alapiskolába íratták, miután a nagyobbik fiuk is ott végzett. „Szóba sem jöhetett, hogy a lányunk szlovák iskolába menjen. A fiam jó példa arra, hogy a magyar iskola jó választás. Tiszta egyessel végzett, gimnáziumba jár, jól beszél szlovákul, angolul, a németül is tanul. Szeretném, hogyha a lányom is így folytatná, mint ahogy a fiam. Igaz, hogy többet tanulnak, és több az óra, de szerintem ez nekik csak pluszt jelent” - mondta portálunknak az apuka, Zsigray Csaba.

Bár a beíratási adatok biztatóak, a kisiskolákat egyre több településen fenyegeti a megszűnés. A Dunaszerdahelyi járásban az elmúlt két évben gyermekhiány miatt három magyar iskolát is bezártak, és ebben az évben is 5 olyan iskola van, ahová nem írattak be egyetlen elsőst sem. Az egyik ilyen iskola a bakai alapiskola, amelynek a jövő tanévtől megszűnik a felső tagozata. A településnek több mint ezer lakosa van és a lakosok 90%-a magyar nemzetiségű.

Makky Anikó, a bakai alapiskola igazgatója 2012-ben került az iskola élére. Két évfolyamuk már akkor hiányzott, ez az előzménye annak, hogy a felső tagozat már most megszűnik. „Ebben az évben volt először, hogy nincsenek kilencedikeseink és hetedikeseink, és mivel nem tudtuk a felső tagozaton a szakpedagógusokat bebiztosítani a tantárgyakra, ezért már a hatodikosokat is átvitték más iskolába. Erre az évre már csak másodiktól ötödikig maradtak tanulók. Újakat már nem írattak be a szülők. Tehát a harmadik és negyedik évfolyam maradna jövőre, összevont osztállyal, ahogy eddig is összevont osztályokkal dolgoztunk” - vázolta a helyzetet az igazgató.

Az összesített adatok ugyanakkor bizakodásra adnak okot, hiszen az elmúlt évben is országosan 420-szal több elsős kezdte meg magyar oktatási nyelvű intézményben a tanulást, mint amit az április végéig összesített adatok előre jeleztek.