2018. augusztus 10., 10:33

A dolgos kéz hiányában kárba mehet a termés

Ki fogja leszedni a paradicsomot, a paprikát, az uborkát, és ki fogja betakarítani a gyümölcsöt? Olyan kérdés ez, amelyre sok mezőgazdasági vállalkozó keresi a választ és a megoldást. Egyre kevesebb ugyanis az idénymunkás, a dolgos kéz.

Dolgos kéz hiányában, mezőgazdaság

Míg évekkel ezelőtt mintegy 20 ezer szezonális munkaerő dolgozott a mezőgazdaságban, napjainkban a Csallóközből inkább a szomszédos országokba mennek idénymunkákra, ahol több pénzt lehet keresni. A cégek külföldről importált munkavállalókkal próbálják enyhíteni a problémát, kisebb-nagyobb sikerrel.

"A termést nem fogjuk tudni betakarítani, hiába tudtuk megtermeszteni. A minőség egyébként kiváló, csak nincs, aki elvégezze a kétkezi munkát. A terület gyomos, nem találok munkaerőt, aki megkapálná a paprikát, leszedné az uborkát" – panaszolja Varga Győző. A nyárasdi mezőgazdasági vállalkozó 10 hektáros területen gazdálkodik, zöldségtermesztéssel foglalkozik. Ebből két hektár az üvegházi paradicsom és paprika, 8 hektáron pedig nagyrészt szabadföldi kápia paprikát termel. Kétkezi munkát igénylő feladatokat kellene elvégezni, viszont nem győzik a munkát, mert munkaerőhiányban szenvednek.

Csődbe mehetnek a vállalkozások

"A kialakult helyzetet úgy próbálom orvosolni, ahogy lehet. A munkaügyi hivatal és a különböző munkaközvetítő ügynökségek segítségét kértem, de ők sem tudnak segíteni. Évekkel ezelőtt még 40 idénymunkást foglalkoztattam, mára 10 alatt van a számuk. Korábban hazai munkavállalók dolgoztak a faluból. Ők már sajnos kiöregedtek, a fiatalok pedig nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni. Nincs becsülete a kétkezi munkának. Dolgoztak nálam székelyföldi vendégmunkások is, akiknek ételt és szállást is biztosítottam, de az elérhető távolságban megnyíló autógyárak elcsábították őket. A vendégmunkások is inkább az ipari központokban szeretnének dolgozni, nem pedig a földeken. Valamikor ez egy mintakertészet volt, ma szomorú a helyzet, a csőd szélén állok. Fogalmam sincs, hogyan tovább" – ecseteli a problémát Varga Győző.

Az ágazat munkaerőért kiált, erősíti meg Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke is. "Egyre gyakoribb és égetőbb probléma, hogy a szezonális munkára nincs kellő munkaerő a mezőgazdaságban. Vannak azonban olyan mezőgazdasági munkák, elsősorban a zöldség- és a gyümölcstermesztésben, amelyeket kétkezi munka nélkül lehetetlen elvégezni" – hangsúlyozza.

Brigádozó diákok vagy külföldi vendégmunkások?

Patasi Ilona azonban lát megoldást a gondok enyhítésére. Szerinte a mezőgazdasági szakközépiskolákban és az egyetemeken kötelezővé kellene tenni a mezőgazdasági cégekben a gyakorlati munkát, úgy, mint régen volt. Ebben az esetben nem történne meg, hogy nem tudják betakarítani a termést. Márpedig most több cég jelezte a problémát az agrárkamarának is. Panaszkodtak a királyrévi Agrostar Kft.-ből, de a DS Rozmaríntól is jelezték, hogy sárgarépát kellene csomózni. Az őszibarack beérett, ha nem szedik le, az egész tönkremegy. A környező falvakban is kihirdették, hogy munkaerőt keresnek, de nincs nagyon érdeklődés. Egy-két fiatal jelentkezett, viszont a munkába állás előtt keresték a kifogásokat, hogy korán kell kelni, meleg van, mondja Patasi Ilona.

A munkaerőhiányt Baffi Róbert vállalkozó is megtapasztalta. Vállalkozása mezőgazdasági gépeket gyárt farmereknek. Szlovákiában nem talált munkaerőt, ezért lépnie kellett.

"Két lehetőségem volt: felszámolom a vállalkozásomat, vagy megoldást keresek a problémára. Az utóbbi mellett döntöttem, ezért külföldi munkaerő után néztem. Ma már elsősorban Ukrajnából és Szerbiából hozok munkavállalókat. A szlovákiai munkavállalók egy része ugyanis nem akar dolgozni. Ez több ágazatban, köztük a mezőgazdaságban is így van. Azt viszont meg kell jegyezni, nem olcsó munkaerőről van szó, ha ugyanis nem találják meg Szlovákiában a számításokat, akkor továbbmennek Csehországba vagy Németországba" – mondja a vállalkozó.

Az állam rugalmatlan

Baffi szerint azonban a külföldi munkaerő sem jelent azonnal gyógyírt a problémára. "Bonyolult az adminisztráció, a külföldi munkavállalók szlovákiai munkaerőpiacon történő legális munkavállalása pedig hosszú folyamat. Mire ők munkába állnak és megtörténik a szerződés megkötése, eltelik három hónap is. Nagy gondot jelent, hogy a mezőgazdasági cégek nem kezdik időben orvosolni a problémát, hanem csak akkor lépnek, amikor már nincs, aki betakarítsa a termést."

Az agrárkamarák, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelők is kongatják a vészharangot. A munkaügyi tárca azonban egyelőre nem reagál a kialakult helyzetre. Az agrárkamara szerint ugyanis részben orvosolhatná a bajt, ha a munkaügyi minisztérium a pénzügyminisztériummal közösen hozna egy rendeletet, amely csökkentené a munkáltatók szociális terheit, amit az idénymunkások után fizetnek.

Ezzel az idénymunkások is jobban járnának, mert magasabb bért kaphatnának. Elmondhatjuk, hogy mára beérett a tehetetlenség és a rugalmatlanság gyümölcse.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2018/14. számában.)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.