300 ezerrel csökkenhet 2060-ra Szlovákia lakossága
Szlovákia lakossága a 2004-es Európai Uniós csatlakozást követően kezdett fogyni jelentős mértékben. Hozzávetőleg 160 ezren kerestek munkát valamelyik uniós tagállamban. Egy előrejelzés szerint a népességfogyás az elkövetkező években még jobban felgyorsul: a jelenlegi 5,4 millióról 5,1 millióra csökken majd Szlovákia lakossága. Ennek pedig az alacsony születési ráta mellett az lesz a fő oka, hogy az emberek külföldre mennek a jobb munkalehetőségek miatt – számolt be a Pravda napilap.
Egy évtizeddel ezelőtt az Európai Unióba Szlovákiával együtt tíz ország lépett be, s ezek mindegyikéből jelentős számú polgár próbált külföldön megélhetést találni. 2004 és 2012 között hozzávetőleg 1,7-5,6 millióval nőtt a kivándorlók száma. Szlovákiából 2004-ben 66 ezren, nyolc évvel később pedig már 158 ezren távoztak külföldre. Évente átlagosan ezren tértek haza.
Az állam működését negatívan befolyásolja a népesség, főleg a munkaképes lakosság fogyása. Hiányzik a munkaerő az ország gazdasági növekedéshez, s a problémát még tetézi még a lakosság elöregedése. „A nyugdíjas korú emberek nem adóznak. Növekednek a szociális kiadások, illetve az egészségügyi ellátásra és a tartósan betegek gondozására fordított összegek” – mutatott rá Miloslav Bahna szociológus.
Branislav Bleha, a pozsonyi Komenský Egyetem (UK) demográfiai szakembere szerint a szlovákiai népességfogyás attól is függ, hogy a bérek nagyságát és a munkahelyteremtést illetően utolérjük-e Nyugat-Európát.
Leggyakrabban azok a fiatalok maradnak külföldön, akik a közép- vagy főiskolai tanulmányaik befejezése után idehaza nem találtak munkát. Az új lakhelyük kiválasztásánál döntő szempontnak számít, hogy ott milyen nyelven beszélnek. A bér csak másodlagos szempont, mivel az külföldön úgyis jóval magasabb az itthoninál. A távozók számára Csehország, Németország, Nagy -Britannia és Ausztria a legvonzóbb országok.
Miloslav Bahna szerint azért is annyira népszerű Nagy-Britannia, mert 2004-ben elsőként nyitotta meg munkapiacát az új tagállamok polgárai előtt. További előny, hogy ott angolul beszélnek, ami a leggyakrabban oktatott idegen nyelv Szlovákiában. Ráadásul a szigetországban az elmúlt évek során jelentős szlovák közösség alakult ki, melynek tagjai általában segítik az újonnan érkezetteket, akik nem beszélik jól a nyelvet.
Németország és Ausztria három évvel ezelőtt tette lehetővé a munkavállalást az uniós tagállamok polgárainak. Szlovákia lakosai közül sokan éltek a lehetőséggel, bár korántsem annyian, ahányan Nagy-Britanniában próbáltak szerencsét. „Míg 2004 és 2007 között a szigetországban 4 ezerről 50 ezerre nőtt a számuk, Ausztriában 10-ről 20 ezerre emelkedett a legálisan alkalmazott honfitársaink száma“ – magyarázta Bleha. Csehországot a két ország közös történelme és hasonló nyelve miatt választják sokan.
A szlovák állam tudatosítja, hogy a népességfogyás negatívan hat a gazdaságra. Az érintett minisztériumok ezért különféle programok segítségével igyekeznek itthon tartani az ifjúságot, s új munkahelyeket létrehozni. Igor Kiss gazdasági elemző azt állítja, hogy a kormány intézkedései részben ugyan segíthetnek a hazai helyzeten, de eredményességük attól függ, hány fiatalt érintenek majd. Véleménye szerint a vonzó programok létfontosságúak ahhoz, hogy a végzősök előnyben részesítsék a hazai munkavállalást a kiutazással szemben.