2015. május 3., 09:21

15 éven belül csődbe juthat Szlovákia?

POZSONY. A közpénzek a tavalyi év során nem a hosszú távú fenntarthatóság állapota felé haladtak. Ha nem fogadnak el új intézkedéseket reformok formájában vagy nem növekednek az adók, Szlovákia 15 éven belül csődhelyzetbe kerülhet – ez a fő üzenete a közpénzek hosszú távú fenntarthatóságáról szóló jelentésnek, amelyet a Költségvetési Felelősség Tanácsa dolgozott ki.
„A demográfiai fejlődés annyira rossz Szlovákiában, hogy ha a jelenlegi politika mellett nem fogadnak el új intézkedéseket, a közpénzeket még a gazdaság kedvező helyzete sem tudja megmenteni. Vagy további intézkedéseket fogadunk el, például a kiadások terén reformok formájában, vagy emelkedni kell az adóterheknek, mert idővel komoly kérdéseket kell megoldanunk azzal kapcsolatban, hogy finanszírozni lehessen az államadósságot” – figyelmeztetett Michal Horváth, a Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) tagja. Becslések szerint ezzel a jelenlegi kormány után sorrendben a harmadik kabinetnek lehetne ilyen jellegű gondjai.

A hosszú távú fenntarthatóság mutatója tavaly elérte a GDP 2,4 százalékát a 2013-as 1,9 százalékkal szemben. Ez a szám azt mutatja, mennyivel kellene ma az államnak növelnie az adókat vagy csökkenteni a költségeket úgy, hogy 50 év távlatában az ország adóssága ne lépje túl a GDP 50 százalékát.

Horváth rámutatott, hogy a két év közti különbség először negatív szám. A szakember szerint ez a startpozíció romlása miatt történt így. A költségvetési hiány ugyanis a GDP 2,6 százalékáról 2,9 százalékra növekedett.

A hosszú távú kilátások a RRZ szerint: mélyül a deficit és növekszik az államadósság. Horváth számításai szerint az államadósság már 2030 körül elérheti a veszélyes, a GDP 100 százalékát kitevő szintet. Ezért hangsúlyozta, ha az állam 15 éven belül nem szeretne a csőd veszélyével foglalkozni, a kormányoknak felelősségteljesen kellene viselkedniük, és szükséges intézkedéseket kellene elfogadniuk. „A kulcsfontosságú területek az egészségügyi és a hosszú távú ellátás, ezeken a területeken hatékonyabbá kell tenni a dolgokat” – tájékoztatott Horváth. Elmondta, hogy éppen ezek a legérzékenyebb területek a demográfia szempontjából, és a költségek ezeken a területeken növekszenek leginkább.

A tanács tagjai hangsúlyozták, hogy a várható szlovákiai fejlődésben nem segíthetnek az esetleges pozitív meglepetések sem, amelyek megtörténhetnek. Például a fejlett világ gyorsabb tempóban történő utoléréséről van szó, vagy a születések számának jelentős megnövekedéséről, az ún. demográfiai sokkról.

Horváth szerint egészen 2064-ig csökkenni fog a foglalkoztatottság. „A politika mai beállítása olyan, hogy a jelenlegi nemzedék nagy hasznot kap a következő nemzedékek rovására” – állapította meg. A jelentésben az olvasható, hogy minden gyermek, aki 2014-ben született, élete során 41.000 euróval többet kap az államtól, mint amekkora összeggel ő támogatja majd az államot adók és járulékok formájában. A mai generáció még a GDP 108 százalékát halmozza fel adósságként, ha ehhez hozzáadjuk a jelenlegi 55 százalékos adósságot, a mai nemzedék gyermekei vállára a GDP 160 százalékát rakja teherként.

A pénzügyminisztérium úgy reagált, hogy a RRZ elméleti forgatókönyvekkel játszadozik, azt feltételezve, hogy a kormány az ügyben nem tesz semmit. „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy 3 év alatt konszolidációval, a közpénzek reformjával és a nyugdíjreformmal a felével javítottuk a közpénzek hosszú távú fenntarthatóságát. Ha ugyanilyen felelősségteljesen fognak viselkedni a következő kormányok is, ez a feltételezett és katasztrófával végződő forgatókönyv nem fog bekövetkezni” – írta a pénzügyminisztérium sajtóosztálya.

A tárca tudatában van a demográfiai mutatók adta kihívásoknak, szükséges a reformok folytatása, a munkaerőpiacra, az oktatásügyre és az egészségügyre kell összpontosítani a figyelmet. Az állami források hatékony kihasználásával együtt ezeket a területeket jelölte meg a tárca aktuális prioritásaiként.
Megosztás