10 éves EU tagság: erősödött Szlovákia gazdasága

Jana Glasová szerint a gazdaság tavaly nagyjából a 2003-as mutatóihoz képest 50 százalékkal jobb teljesítményt produkált. „Ez elsősorban a külföldi keresletnek és az ezzel párosuló szlovákiai export-termékek iránti megnövekedett érdeklődésnek köszönhető” – magyarázta a banki elemző.

Az elmúlt év során csaknem 40 százalékkal magasabb volt a termékek és szolgáltatások ára, mint 10 évvel korábban. „Magyarán tény, hogy manapság az élet költségesebb, mint 10 évvel ezelőtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg kellene húznunk a nadrágszíjat” – tette hozzá Glasová.

Elmondása szerint ugyanis az elmúlt tíz évben nem csupán az árak, hanem elsősorban a fizetések emelkedtek jelentősebb mértékben. Az elmúlt évben a nominálbér több mint 72 százaláékkal magasabb volt a tíz évvel ezelőttinél. „Míg 2003-ban egy átlagos szlovákiai polgár 477 eurót láthatott a fizetési szalagján, addig tavaly ez az összeg már elérte a 824 eurót” – szögezte le az elemző.

¼ubomír Koršòák, az UniCredit Bank elemzője szerint az uniós tagság nemcsak pozitívumokkal, hanem negatívumokkal is járt. „Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a csatlakozás pozitív hatásai sokszoros túlsúlyban vannak a negatívumokhoz képest” – értékelt a szakértő.

Elmondása szerint az uniós tagság elgördítette Szlovákia útjából az ország uniós kereskedelmét mindaddig hátráltató akadályokat, ami egyértelműen a szlovák forgalmazók javára vált, hiszen gyakorlatilag kiszélesedett a hazai piac. „Egyúttal az uniós tagsághoz kötött feltételrendszer meggyorsította és egyáltalán lehetővé tette az elengedhetetlen hazai reformintézkedések véghezvitelét” – tette hozzá az elemző.

Ami a negatívumokat illeti, Koršòák szerint azok leginkább a mezőgazdaságot érintették. Az Európai Unió szigorúbb szabályozási rendszerének gyakorlati átültetése, illetve az abban foglaltak teljesítése ugyanis a mezőgazdászok és az élelmiszeriparban tevékenykedők számára is jelentős többletkiadásokkal járt. „A mezőgazdászok egyben kénytelenek megküzdeni az egységes európai piacon jelenlévő külföldi vetélytársaikkal, miközben ennek a piacnak az uniós mezőgazdasági politika határozza meg az irányvonalát, amelynek reformja politikai értelemben véve mindenképpen komoly feladat”- magyarázta Koršòák.

A Gazdasági és Társadalmi Elemző Intézet (INESS) szakértője, Radovan Ïurana szerint az uniós források is problémát jelentenek. Elmondása szerint ugyanis a látszat csal, a pénzeszközök lehívása korántsem ingyenes. „A politikusok nem azzal a céllal nyúlnak hozzá ezekhez a forrásalapokhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékű hozzáadott értéket préseljék ki belőlük, hanem a lehető legnagyobb összeget” – mondta az elemző.