2021. április 2., 08:03

Vár az iskola! - Strédl Terézia az iskolaérettségről tartott előadást

Az SZMPSZ rendezte online előadássorozat e heti témája kifejezetten aktuális volt, hiszen  április az iskolaköteles gyerekek beíratásának ideje. A Selye János és a Kodolányi János Egyetem tanára, Strédl Terézia pszichológus ezúttal az iskolaérettség, iskolaalkalmasság témáját járta körül. Mivel a téma nemcsak a pedagógusokat érdekli, hanem az érintett szülőket is, ezért az előadás meghallgatására szülők is jelentkezhettek. Valamennyi jelenlévőt Fekete Irén elnök asszony köszöntötte, aki felsorolta azokat az érveket, amelyek alapján meggyőződése: minden magyar gyereknek magyar iskolában van a helye.

Fotó: Pásztor Péter/Felvidek.ma

A több mint egyórás előadást az előadó azzal kezdte, hogy országonként változó, mikor kezdődik a gyerekek iskolai felkészítése. Magyarországon pl. 3 éves kortól kötelező az óvodalátogatás, Romániában 7 évesen kezdik a gyerekek tanulmányaikat, ám azt megelőzően az ún. 0. évfolyamot látogatják. Angliában két éven át, az 5. és a 7. életév között folyik iskolai előkészítő.  Szlovákiában ezzel szemben minden év szeptemberéig a 6. életévét betöltött gyerek iskolaköteles. Iskolai döntéssel ugyan a gyerek kaphat halasztást, kivételes esetben akár kétszer is. Halasztásra jogosult az is, aki szeptember után tölti be a 6. életévét.

Az embert három alaptevékenység jellemez: a játék, a tanulás és a munka. A játék a tanulás eszköze, ám a gyereknek azt is meg kell tanulnia. A gyerekek első 6 évük során idejük 60 százalékát szemlélődéssel töltik, a játszás folyamatát is nagyobb részt így sajátítják el.  

Strédl Terézia ezután elmondta, mely tényezőktől függ a gyerekek iskolaalkalmassága.

Elsőként a szomatikus/testi/ szempontokat emelte ki, amelyek között például az optimális súly, a magasság, az egészség játszik szerepet. A gyerek iskolaalkalmasságát erőteljesen befolyásolja egészségi állapota, illetve az, melyik szemük számít nála vezető szemnek. Ez utóbbi megállapítása konkrét megfigyeléshez kötött.

Az iskolaalkalmasság másik területét a gyerek értelmi képessége határozza meg. Itt játszik szerepet a gondolkodása, azaz problémamegoldó képessége, a beszéde, a mennyiségfogalma, a színismerete, valamint a feladattudata. Ha a gyerek beszéde nem tiszta, a logopédus látogatása már 4 éves kortól ajánlható. A mennyiségfogalom keretén belül ismernie kell a semmi, a több, a kevesebb és az egyenlő fogalmát.

Fontos szerepe van annak is, hogy képes legyen a zöngés-zöngétlen, a rövid-hosszú, valamint a kettőzött hangzók megkülönböztetésére, hiszen azt fogja leírni, amit hall.

Az érzelmi alkalmasság is rendkívül fontos, hiszen 80 százalékban ez határozza meg életünket. Itt játszik szerepet a kiegyensúlyozottság, az önállóság, az optimizmus, és a sikerélmény. Rendkívül fontos a gyerek önállóságra nevelése, az például, hogy saját maga készítse el táskáját a következő napra, hogy a tízórait elvigye, azaz mindent elvégezzen, ami az ő feladata.

A szociális alkalmasság keretén belül elmondható, hogy minden gyerek nyitott kortársai felé, fontos, hogy a gyerekek között kialakuljon egyfajta csapatszellem, és az együttműködés során valamennyien egyenrangú felek legyenek.

Az előadó arról is beszélt, melyek az iskolai alkalmatlanság kézzelfogható jelei: a késői fejlődés, a beszédben fellelhető rendellenességek, a gyermetegség, az egészségkárosodás és a neurotikus jegyek nem teszik alkalmassá egy 6 éves gyerek iskolába lépését.

Ha valakinek a gyermeke elsős lesz, az felelősséget jelent az egész család számára legalább egy féléven át. Fontos, hogy mindig ugyanabban az időben, ugyanott, ugyanazzal a személlyel tanuljon a kisiskolás, mert csak így alakulhat ki benne a feltételes reflex, így tanítható meg tanulni.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.