2021. március 13., 11:45

„További munkára ösztönöznek”

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács az idei éves közgyűlésén a Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat adományozta három ifjú kutatónak. Kitüntetésben részesült Szenczi Iveta is, a Selye János Egyetem adjunktusa.

 

Ön Bátorkeszin él, Komáromban oktat, miközben rangos hazai és külföldi szakmai folyóiratokban publikál. Hogyan jutott el idáig?

A komáromi gimnáziumi érettségi után állatorvosnak szerettem volna tanulni, végül a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Zootechnikai Tanszékén Nyitrán előbb mérnöki diplomát, majd PhD titulust szereztem. Az ott töltött nyolc év alatt a tejtermelés volt a fő kutatási témám, aminek köszönhetően friss diplomásként alkalmaztak a mezőgazdasági minisztériumban, és kineveztek e terület állami főtanácsosának. Ilyen minőségben sokat utaztam, gyakran kellett Brüsszelbe repülnöm, valamint rendeleteket, jogszabályokat megfogalmaznom. Tehát korán bedobtak a mély vízbe, de a kezdeti nehézségek után elég gyorsan hozzászoktam a feladatkörhöz. A hároméves szerződésem leteltével azonban hiába marasztaltak, az anyukám balesete miatt hazatértem családközelbe. Akkoriban egy uniós pályázatokkal foglalkozó komáromi cégnél helyezkedtem el. Különféle projekteket dolgoztunk ki.

Mivel hiányzott az egyetemi közeg, megpályáztam a szabad adjunktusi helyet a Selye János Egyetem Tanárképző Karának Biológia Tanszékén, ahová 2019 októberében fel is vettek. Ott az alábbi tantárgyakat oktatom: a mezőgazdaság alapjai, állattenyésztés, növénytermesztés, biopolitika, agrártermelés, kertészet és etológia.

Eközben a kutatásokban is részt veszek, valamint cikkeket írok bel- és külföldi szakmai folyóiratokba.

szenczi_iveta_brusszelben.jpg
Brüsszelben

Milyen kutatásokkal foglalkozik ebben a nehéz időszakban?

Továbbra is legszívesebben az állatokat érintő kutatásokat, illetve azokkal kapcsolatos ultrahangos vizsgálatokat végeznék. Mivel azonban az ultrahang drága műszer, annak a megvásárlásához pályázati támogatást próbálunk szerezni, így javítva a tanszékünk műszaki feltételein. Sajnos, a Komáromi járás több helyszínén korábban tervezett etológiai kutatásainkat a világjárvány miatt nem tudtuk megvalósítani.

S mivel mostanában nem engednek minket állatok közelébe, átmenetileg az egyetemisták Covid–19-cel kapcsolatos ismereteit vizsgáljuk, valamint hogy a koronavírus-járvány miként befolyásolja az életüket, viselkedésüket.

Persze ha javul a járványhelyzet, visszatérek az állatokkal kapcsolatos kutatásokhoz és a terepgyakorlatokhoz, hiszen az általam oktatott tantárgyak nagy mértékben összefüggnek az állattartással. Az elméleti tudás átadása mellett pedig fontosnak tartom a szakmai gyakorlatot.

szenczi_iveta_ultrahangvizsgalat_kozben.jpg
Ultrahangvizsgálat közben

Mivel érdemelte ki a tudományos díjat, és ki terjesztette fel?

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács az állattenyésztéssel és tejtermeléssel kapcsolatos korábbi kutatásaimat díjazta, amelyek Nyitrán valósultak meg, miközben prágai egyetemekkel is együttműködtünk. A témakörben több publikációm jeles külföldi folyóiratokban jelent meg. A díjra a tanszékvezetőnk, Balázs Pál mérnök terjesztett fel. A jelöléshez csatolni kellett a szakmai életrajzomat és a publikációim jegyzékét. A beküldött anyagok alapján a tanácstagok szavaztak arról, ki lesz az idei három díjazott. A díjat természetesen nagy megtiszteltetésnek tartom. A korábbi díjazottak normális körülmények között, méltó helyszínen tartott díjkiosztó ünnepségen kapták meg az oklevelüket, miközben a jelenlevőknek bemutatták a kutatási témájukat, s a fogadáson elbeszélgethettek a tapasztaltabb szakemberekkel is. Sajnos, a szokásos ünnepséget az idén nem tarthatták meg, az oklevelünket pedig postán kapjuk meg.  

Mit jelent önnek ez a díj, és mire ösztönzi?

Díjazás nélkül is szívügyem a kutatómunka, szeretek állatok között, terepen mozogni, ami a pozsonyi munkavégzésem alatt nagyon hiányzott. A díj ugyanakkor megerősít a hitemben, hogy a kutatásaimnak van értelme. Főleg azoknak, amelyeket Szlovákiában eddig még senki sem végzett.

Nagy ösztönzést jelentenek az egyedi, újszerű témák, és jóleső érzéssel tölt el, ha a publikált eredményeimet a szakmabeliek elismerik.

Mint azt az akadémiai tanács tagjaitól hallottam, soraikban már 60 év körüli az átlagéletkor, ezért ezzel a díjjal további kutatómunkára is ösztönöznek, és jelképesen maguk közé fogadnak minket, fiatalokat. 

szenczi_iveta_a_tavalyi_szmat-dijazottal_toth_tar_evaval.jpg
A tavalyi SZMAT díjazottal, Tóth Tar Évával

                                         

Az SZMAT idei díjazottjai: A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács az idei éves közgyűlésén a Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat adományozta Szenczi Ivetának élettudományok, Fekete Klaudiának műszaki- és élettelen természettudományok, Tömösközi Ferencnek pedig társadalomtudományok és bölcsészet kategóriában. A fiatal kutatók a közgyűlésen a díjátadást megelőzően rövid előadásban mutatták be kutatási témájukat.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/10. számában.

Megosztás
Címkék