lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2021. október 23., 09:38
Frissítve: 2021. okt. 23. 19:02

Október 23. - Százezrek csatlakoztak a Békemenethez - KÉPEKKEL

Elindult a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szervezte Békemenet a Műegyetemtől szombat délután.

békemenet
Galéria
+10 kép a galériában
Fotó: MTI
Megérkezett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szervezte Békemenet az állami ünnepség helyszínére szombaton délután, az ünneplő tömeg megtöltötte az Erzsébet teret és a Deák teret, az emberek a Károly körúton is állnak egészen az Astoriáig. Kevéssel délután négy óra előtt megkezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
Elindult a Békemenet

A menet indulása előtt a Szabadság híd budai hídfőjénél egy Csepel teherautó platójáról Csizmadia László, a CÖF-CÖKA vezetője az összegyűlt tömegnek azt mondta: "készek vagyunk együtt" az európai zsidó-keresztény civilizáció megvédésére.

A résztvevők egy kifeszített molinó mögött sorakoztak fel, amelyen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök arcképe, egy 2006-os lovasrohamot ábrázoló fotó és a "Soha többé!" szöveg szerepel.

A menet indulása előtt a Szabadság híd budai hídfőjénél egy Csepel teherautó platójáról Csizmadia László, a CÖF-CÖKA vezetője az összegyűlt tömegnek azt mondta: "készek vagyunk együtt" az európai zsidó-keresztény civilizáció megvédésére.

"Soha többé bolsevizmust, soha többé kommunizmust, soha többé nácizmust!" - fogalmazott, hozzátéve: "nem kérünk a szélsőséges liberalizmusból, és nem kérünk a nyílt társadalom romlott ideológiájából sem".

Csizmadia László azt mondta: a Békemenettel a történelem egy lapját fogják jegyezni, "együtt fogunk győzni 2022-ben".

Arról is szólt: emlékeznek '56 hőseire, "a kádári megtorlás áldozataira" és emlékezni akarnak arra is, "a Gyurcsány-rezsim hogy gyalázta meg a forradalom évfordulóját 2006-ban, amikor vér folyt a pesti utcán". Kijelentette: itt az idő, hogy ők visszavonuljanak a politikai színpadáról. "Még bocsánatkérést sem várunk" - fogalmazott.

A CÖF-CÖKA vezetője Brüsszelnek üzenve azt mondta: a lengyeleknek és a magyaroknak nincs szükségük "baráti tűzre". A nemzetek Európáját képviselik, nincs szükségük birodalomra - tette hozzá. "Magyarok előre!" - mondta a menet megindulásakor Csizmadia László.

2021-10-23-bekemenet-03
Békemenet 2021
Fotó:  MTI / Balogh Zoltán
A Békemenet elején a kifeszített molinó mögött sorakozott fel - mások mellett - Csizmadia László, ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője, Széles Gábor nagyvállalkozó, Bayer Zsolt és Stefka István újságíró, valamint a szórakoztatóiparból ismert Fásy Ádám.

A menetben nemcsak magyarok, hanem a CÖF-CÖKA olasz és lengyel partnerszervezeteinek tagjai is feltűntek. Sokan nemzeti színű és székely zászlókat lobogtattak, népviseletbe öltözött erdélyi férfiak és nők is vonultak. Ők olyan táblákat tartottak a kezükben, amelyekre erdélyi települések nevei voltak írva, mint például Székelyabod, Hármasfalu, Makfalva.

A tömegben a településneveket tartalmazó táblák mellett sokan "Stop Gyurcsány!" feliratú, és "Soha többé!" feliratú transzparenst tartottak magasba. A résztvevők többször elénekelték a Székely himnuszt.

A Békemenet útvonalán, a Kálvin téren és az Astoriánál is videófalon vetítették a 2006-os események részleteit. A 2006-os vízágyús rendőrségi tömegoszlatásra emlékeztetve az Astoriánál kiállítottak egy rendőrségi vízszállító teherautót is.

Amikor a menet eleje már megérkezett az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, az állami ünnepség helyszínére, a menet vége még a gyülekezőpontnál, a Műegyetemnél volt.

A Békemenet - a szervezők korábbi közlése szerint - a Műegyetemtől a "2006-os terror" útvonalán halad az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára. Ezen a helyszínen mondja el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

Korábban írtuk:

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szombat délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi katonazenekara és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepségen a kormány, katonai és állami szervezetek, valamint a diplomáciai testület képviselői is részt vettek. Több érdeklődő - egyesek magyar zászlóval a kezükben - nézte végig a zászlófelvonást. A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 56-os lyukas zászlók lengtek.

2021-10-23-nemzeti-lobogo-orszaghaz-02
Fotó:  MTI / Balogh Zoltán
A központi programok az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán folytatódnak. Idén ott mondja el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, és oda érkezik majd meg a Műegyetemtől induló Békemenet is. Az Andrássy út másik végén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki rendezvényt tart.

Országszerte tartanak helyi koszorúzásokat, megemlékezéseket önkormányzatok, civil szervezetek, pártok és politikusok. A rendezvények miatt a fővárosban számos forgalmas útszakaszon, különösen a belvárosban lezárásokra, korlátozásokra kell számítani.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Áder János, köztársasági elnök a Rákoskeresztúri új köztemetőben emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára.

2021-10-23-rakoskereszturi-uj-koztemeto-05
Fotó:  MTI / Szigetváry Zsolt
Szijjártó: hatvanöt évvel ezelőtt cserbenhagyták a magyarokat 

Hatvanöt évvel ezelőtt "hiába harsogta a sajtószabadság ikonja, a Szabad Európa Rádió a magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake newsát, hogy mindjárt itt a segítség, ma már tudjuk a fájdalmas igazságot: senki nem jött segíteni, cserben hagytak minket" - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.

Szijjártó Péter az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékező bejegyzésében hangsúlyozta, a magyarok hősként szálltak szembe a kommunista diktatúra elképesztő túlerejével, a küzdelem tétje pedig a szabadság volt.

"Mi, magyarok akkor is a szabad világhoz akartunk tartozni", amely ugyanakkor "cserben hagyott minket", így elvesztettük a szabadságharcot, s vele együtt elvesztettük a következő több mint három évtized szabadságát - fejtette ki.

Kiemelte, "elvesztettünk tíz- és százezreket: azokat, akik hősi halált haltak, azokat, akiket örök életükre megnyomorítottak, azokat, akik menekülni kényszerültek és azokat is, akik nem térhettek haza". "Sok olyan nemzeti hős is erre a sorsra jutott, aki sportolóként szerzett dicsőséget és örömet a nemzetnek a nehéz és szomorú években" - emlékeztetett Szijjártó Péter. Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok húztak szerelést távoli tájakon - folytatta -, de akárhol versenyeztek is, büszkék maradtak magyarságukra.

"Góljaik, győzelmeik pillanatnyi felüdülést és reményt adtak az itthoniaknak. Már amennyiben persze tudomást szerezhettek róla." - írta a miniszter, aki bejegyzését úgy zárta,

Tisztelet a hősöknek, szégyen a cserbenhagyókon, éljen a szabad Magyarország!".
Gulyás: Minden közösségnek megvan a maga forradalma 

Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi önkormányzat által az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szombaton Budapesten.

Gulyás Gergely
Fotó:  MTI / Soós Lajos
Gulyás Gergely azt mondta: ezért gyulladnak fel ilyenkor évről évre a fáklyák a Corvin közben és a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a budai Várban, Mosonmagyaróváron és Salgótarjánban, Kolozsváron és Kassán, falvakban és városokban egyaránt.

Minden bizonnyal idén is fellobbantják a lángot Párizsban az Étoile-nál, Észak- és Dél Amerikában, Európában, valamint Ausztráliában is összegyűlnek ünnepelni, emlékezni a magyarság közösségei - tette hozzá.

Az 1956-os forradalom ugyanis nem maradt az akkor már trianoni határokon belül, mert mindenhol, ahol magyar közösség élt, együttéreztek a szabadságharccal - mondta a miniszter. 

Németh Szilárd: 1956 egy nagy, ma is tartó háború része volt

1956 egy nagy, ma is tartó, Magyarország szabadságáról szóló háború hősies pillanata volt - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a csepeli Királyerdei Művelődési Házban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Németh Szilárd hozzátette: a háború arról szól, "Magyarország önálló, szabad országként vagy egy internacionalista baloldali birodalom gyarmataként él-e".

A kommunisták 1956-ban a szovjetek segítségével leverték a magyarok szabadságharcát. Utódaik, a Gyurcsány-féle baloldal fojtotta vérbe a békés megemlékezést a forradalom 50. évfordulóján, és most ugyanez a Gyurcsány és ugyanaz a baloldal akar visszatérni a hatalomba - fogalmazott.

"2022-ben ránk vár, hogy a történelem süllyesztőjébe küldjük azokat, akik tönkretették az országot, akik rátámadtak a saját népükre, akik saját hatalmukért ma is feladnák Magyarország szabadságát, hogy újra egy internacionalista baloldali birodalom gyarmatává tegyék" - jelentette ki.

2021-10-23-nemzeti-lobogo-orszaghaz-01
Galéria
+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.