2022. január 13., 17:11

Nem tudni még, jelenléti formában kezdhetik-e a nyári szemesztert az egyetemisták

A fenti kérdés most leginkább azokat foglalkoztatja, akik ebben érintettek, vagyis a jövő értelmiségét, az egyetemek vezetését és oktatóit. Biztató jel, hogy Branislav Gröhling oktatási miniszter nem lát semmi okot arra, hogy az egyetemisták ne jelenléti formában kezdhessék meg a második szemesztert. A hallgatók a kormány által január 12-én jóváhagyott rendelkezés értelmében, OP-rezsimben folytathatják tanulmányaikat.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Mai sajtótájékoztatóján a miniszter rámutatott, az egyetemisták már felnőtt emberek, akik beoltathatják magukat.

Feltételezem, hogy nem hisznek a különféle hoaxoknak és kihasználják ezt, mivel nem csak magukat és családjukat védik, hanem az oktatáshoz való hozzáférést is”

– jelentette ki a miniszter.

Hozzátette: ha az alap- és középiskolák normális üzemmódban működnek és az igazgatók mindent megtesznek, hogy fent tudják tartani a jelenléti tanítást, nem lát okot arra, hogy az egyetemek távoktatásra rendezkedjenek be.

Az egyetemeken jelenleg vizsgaidőszak van, a diákok otthon vannak és tanulnak, online vizsgáznak. A nyári szemeszter február közepén kezdődik, az egyetemek vezetői a következő hetekben fognak dönteni arról, hogy milyen formában kezdik az új szemesztert.

Egy dolog azonban bizton állítható, az egyetemisták nagy része már alig várja, hogy visszatérhessen az előadótermekbe és a kollégiumba. Nagyon sok fiatal még nyáron azért oltatta be magát, hogy zökkenőmentes legyen az akadémiai év, és minél több időt tölthessen az egyetemen.

Hogy milyen formában kezdődik végül is a nyári szemeszter, abba némi „beleszólása” az omikronnak is lehet.

Legfőbb ideje visszatérni

„Minden szempontból, lelki, fizikai, társas kapcsolatok tekintetében is rendkívül fontos, hogy mielőbb visszatérjenek a hallgatók az egyetemekre. Nem is beszélve arról, hogy a tanítás és tanulás hatékonysága is egész más jelenléti formában.

Mivel mindig az egyetemek az elsők, amelyeket távoktatásra kényszerítenek, azt gondolom, leginkább éppen az egyetemisták voltak kitéve az online oktatás minden negatív hatásának”

– mondta el megkeresésünkre Tóth Bakos Anita pszichológus, a komáromi Selye János Egyetem oktatója.

Hozzáteszi még, a fiatalok felnőtt életük legszebb éveit veszítik el a járvány miatt. Máshogy készülnek a vizsgákra, a beadandókra, fásultak, elveszítik a motivációjukat. S ez nagyon látszik, érződik a hallgatókon. Maguk az oktatók is alig várják már, hogy ismét az előadótermekben találkozhassanak a hallgatókkal. Őket is megviselte ez a hosszú járvány.

Bár azt sem titkolja, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok mindent megtanultak a hallgatók és az oktatók is digitális téren, az együttlétet, az együttgondolkodást nem lehet pótolni.

Lassan államvizsgázni fognak azok a hallgatók, akik tanulmányaik jó részét online folytatták és most már számot kell adniuk tudásukról, szakdolgozatokat kell írniuk. Ez pedig igencsak meg van nehezítve a korlátozott kapcsolattartási lehetőségek miatt, teszi hozzá Tóth Bakos Anita.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.