cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. július 8., 14:11

Nem nyílik az ajkuk, a szívük a szlovák nyelvre?

„Prosím si lístok do Gbel…” – kerestem a megfelelő ragozást fiatal koromban az érsekújvári vasútállomáson. „Gbeliec” mondta az alkalmazott lekicsinylő hangnemben. Ez volt az a pont, amikor elhatároztam, csak azért is jól megtanulok szlovákul. Szinte minden felvidéki magyar ember átélt már ehhez hasonló traumát, amikor megszólalt és szégyen lett belőle. Ilyen tapasztalatok után nem is lehet csodálkozni azon, hogy jó pár év szlováktanulás után se mer megszólalni a gyermek ezen a nyelven. A párkányi Ady Endre Alapiskola szlovák szakos pedagógusaival a szlovák nyelv tanításának és tanulásának témakörét jártuk körbe.

szlovák
Játékos szlovákóra
Fotó: Bokor Klára

Elmúlt a tanév, előttünk a nyár, teli kalandokkal, szórakozással. Több szülő úgy gondolja, összeköti a kellemeset a hasznossal, és olyan tábort vagy foglalkoztatót keres gyermeke számára, ahol fejlődni is tud. Ezért egyre többször esik a választás szlovák táborra, ahol a magyar gyermek szórakozva tanulhatja a nyelvet.

– Szép gondolat, jó ötlet, de kevés gyerek tanul meg a táborban szlovákul. Ahhoz sokat kell kapcsolatban lenni a nyelvvel, nem egy-két hetet. Eddig azt mondták, tessék az iskolán belül, napi negyvenöt perc alatt a megadott követelményeknek megfelelve megtanítani a gyerekeket szlovákul! Mindet! Aztán elfogadni az országos tesztelés eredményeit, ahol minden gyerek egy véka alá van véve Pozsonytól a keleti végekig – fakad ki szlovák szakos ismerősöm, Takács Krisztina, a párkányi Ady Endre Alapiskola tanára.

Szerinte azok a gyerekek tanulnak meg szlovákul, akik otthon beszélnek ezen a nyelven, vagy különösen jó nyelvérzékkel vannak megáldva és a tévéből is képesek megtanulni a nyelvet. Sokszor azonban szenvednek a gyerekek a szlovák nyelvórán, bármilyen varázslatot is próbál bevetni a tanár. Rengeteget kommunikálnak, beszélgetnek, kisfilmeket néznek, de többeknek ez sem elég. Azok lesznek sikeresek, akik azért tanulják a szlovák nyelvet, mert meg szeretnék értetni magukat szlovák közegben is.

A múltkor Párizsban kerültem olyan helyzetbe, hogy nem ment a vonatom. Tudtam a francia nyelvtudásomat alkalmazni, kérdezni, tájékozódni. A helyzeteket kell megtanulni nyelvileg kezelni, erre kell felkészíteni a tanulókat is

– vallja Takács Krisztina. 

Vörös Nikoletta 2014-től tanít szlovák nyelvet, eleinte szakközépiskolában, majd itt az alapiskola 6. és 7. osztályában. A kérdésre, hogy sok diák számára miért olyan nehéz megtanulni szlovákul, elmondja, hogy a környékükön kevés szlovák szót hallanak. Van, akinek a tanítási mód nem felel meg, nehezen nyílik a szájuk és a szívük a szlovák nyelvre, félnek a reakciótól, mit kapnak majd, ha netán hibásan vagy magyar akcentussal beszélnek.

Főleg a középiskolások körében volt ez probléma. Most, hogy idegen nyelvként oktatjuk a szlovák nyelvet, már olyan visszajelzést is kaptam néhány diáktól, hogy ez a kedvenc tantárgya. Nem érzik száraz, nehéz órának, mert életszagú lett: vásárolunk az üzletben, rendelünk az étteremben, biciklijavítóhoz, állatkertbe megyünk, pénzt veszünk fel automatából. Kell, hogy érdekesen tálaljam a tananyagot, mert a gyerekek ebben a korban még nem annyira öntudatosok, hogy tisztában legyenek vele, a jövőjük szempontjából mennyire fontos a szlovák nyelvismeret – fejti ki a tanárnő.

Papánek Bianka a negyedik osztályban tanít szlovákot, testnevelést és technikát.

– Ha teljesen idegen nyelvként tekintünk a szlovákra, akkor az állami tantervben leírtak nem teljesülnek. Arra, hogy idegen nyelvként oktassuk a szlovákot, tanterv nem létezik. Próbáljuk felcsipegetni a módszereket az angol és a német szakosoktól. Ehhez most megkaptuk a törvényi lehetőséget, de módszertani segédanyag nem érkezett. Fontos azonban, ne abból induljunk ki, amit mi tanultunk annak idején, hogy először megtanuljuk a grammatikai szabályokat, utána próbálunk meg kommunikálni. Ennek pont a fordítottja a célravezető. Nekünk kicsit nehéz új módon, a kommunikációra építő tankönyv szerint oktatni, de a szülők oldaláról pozitív a visszajelzés – sorolja a tanárnő. Arra a kérdésre, jó ötlet-e az anyanyelvi oktató, aki nem tud magyarul, határozott nemmel válaszol.

Ahhoz, hogy valaki jól elsajátítson egy nyelvet, ezerötszáz óra aktív hallgatásra van szükség. Nélkülözhetetlen, hogy a tanár ismerje a tanuló anyanyelvét. A beszédre épülő módszerrel megtanulhat a diák szépen szlovákul az iskolában is

– állítja.

szlovák
Gulyás Ágnes tanító néni a harmadikosokkal
Fotó:  Bokor Klára
Nagyok az elvárások

Takács Krisztina az elmondottakhoz hozzáteszi, hogy az államilag kiadott tankönyv mellett gyakorló pedagógusok által összeállított segédanyagot adott ki az iskola az 5–6–7–8. évfolyamok számára.

– A tantervet követve olyan dialógusokat próbáltunk írni, amelyekre a mindennapi életben van szükség. Minimum nyelvtan, rengeteg párbeszéd. A témák ciklikusan ismétlődnek, csak egyre nagyobb szókinccsel. Emellett sajnos a tankönyvet is használni kell, mert a felvételikben és a monitorban is sok a mondatelemzés, a ragozásminták, de a kommunikációhoz erre nincs nagy szükség.

Én bizony „kigazolnám” a nyelvtant. Szókészletet kell tanulni, frázisokat, olvasni és visszamondani. Állami szinten kellene ezt megoldani, mert minden országnak célként kell(ene) megfogalmaznia, hogy az állam, illetve a többség nyelvét minél több ember elsajátítsa.
Bakos Adri módszere mindent „visz”

Gulyás Ágnes négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik az alsó tagozatosok nyelvoktatásában. Mint mondja, aki szlovák óvodából érkezik, előnnyel indul, de novemberre a többi tanuló is utoléri. Bakos Adri módszerére esküszik, csak úgy süt belőle a lelkesedés a módszerrel elért sikerek láttán.

– Számomra ez az a módszer, ami mindent „visz”. Elsőben még csak magamban mertem örvendezni, mert nem volt visszacsatolás. Most harmadikban tanítok belőle, az órák játékosak, a gyerekek és jómagam is élvezem az óra minden percét. Nem értem, miért nincs ez államilag támogatva, de nagy szerencsénk, hogy az iskola megvette a munkafüzetet a tanulóknak.

A módszer előnye, hogy a szerző aktív kapcsolatban áll velünk, pedagógusokkal. Lehet neki üzenetet küldeni, évente tartunk kerekasztal-beszélgetéseket és vannak módszertani napok is. Bármikor megnézhetem az oktatóvideóját, életszagú párbeszédeket tartalmaz, minden megtanult szó megjelenik a következő szövegben is, így állandóan bővül a szókincs és a gyerek nem felejti el az addig tanultakat

– sorolja Ági lelkesen.

A „padláslakók” történetét viszik végig az egyes évfolyamokban, ami megszólítja a mai gyerekeket, miközben sokat mozognak, játszanak, mesét hallgatnak. Minden illusztrálva van, a nyelvtan nem könnyű, de ötletesen vezetik rá a tanulót. A történetekben megjelenik az aktuális nyelvtani jelenség és a szókincs: „podľa mňa má vo vreci mŕtveho potkana…, myslím si, že v ďalšom príbehu už nenájdu Pomum Rutilus… mám rád/rada Muchu Veliteľku, lebo.... A mesékhez fűződő feladatok megmozgatják a gyerekek fantáziáját, még a gyengébb tanulók is játszi könnyedséggel fogalmazzák meg ötleteiket, véleményüket. A házi feladat minimális. 

– Minden nap van szlovákóra, de merem mondani, ha naponta kettőt tartanék, azt is élveznék. Van olyan kisgyerek, aki a többi órán passzív, de a szlovákórába aktívan belekapcsolódik.

szlovák
Vörös Nikoletta, Papánek Bianka, Takács Krisztina
Fotó:  Bokor Klára
A változásért mi tehetünk a legtöbbet

Bacsó Péter, az iskola igazgatója kifejti, a magyar iskolákban folyó szlováknyelv-oktatás évtizedek óta problémás téma, megoldandó kérdésként jelenik meg az oktatásügyi diskurzusokban.

– Amikor 2020-ban átvettem az intézmény irányítását, a kollégákkal megállapítottuk, hogy a változásért mi, pedagógusok tehetünk a legtöbbet, így az 1–3. és az 5–7. évfolyamoknak belső használatú segédanyagokat dolgoztunk ki, amelyekkel próbáltuk a tanórákat kommunikációalapúvá tenni. Ezt kiegészítendő a szlovák nyelvet oktató kollégáknak az iskolában továbbképzéseket szerveztünk, illetve egyéb helyszíneken is részt vettek szakmai fórumokon, műhelymunkákban és továbbképzéseken. Meglátásom szerint fontos lenne a pedagógusképzést is abba az irányba elmozdítani, hogy az egyetemeinkről olyan szlováktanárok kerüljenek ki, akik már az idegen nyelvek tanításánál használt módszereket tökéletesen ismerik és gond nélkül képesek alkalmazni őket – fogalmazott a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója.

Megjelent a Magyar7 2024/27. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.