Miről árulkodnak a PISA-felmérés eredményei?
Nagy kíváncsisággal vártuk a beharangozott PISA eredményeket, ehhez képest túl sok büszkeségre nincs okunk. A 2025-ös nemzetközi felmérés eredményei azt mutatták, hogy a 15 éves szlovákiai diákok matematikai és olvasási kompetenciája statisztikailag markánsan nem változott 2022-höz képest. A természettudományos kompetenciák terén azonban pozitív elmozdulás történt.
A diákok természettudományos készségeinek átlagpontszáma 13 ponttal emelkedett a 2022-es PISA felméréshez képest.
A javulás ellenére a szlovákiai diákok teljesítménye a természettudományi és az olvasási kompetenciák terén továbbra is az OECD-országok átlaga alatt marad. Matematikából viszont az OECD-átlag fölött teljesítettek.
A természettudományos kompetencia terén a szlovák diákok 26,6 százaléka tartozik a kockázati csoportba. 2022-ben ez az arány 30,6 százalék volt.
Matematikából a diákok 32,2 százaléka, olvasási kompetenciából pedig 34,4 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Mindkét esetben a korábbi felmérési ciklushoz képest tapasztalt különbség statisztikailag nem jelentős.
A legjobban teljesítő csoportba tartozó szlovákiai diákok aránya matematikából 2022-höz képest 1,8 százalékponttal emelkedett.
Tomáš Drucker oktatási miniszter az eredmények közzététele előtt arra figyelmeztetett, hogy a reformok hatása nem feltétlenül jelenik meg azonnal a felmérés eredményeiben.
- mondta.
Egyúttal kijelentette, meggyőződése, hogy ha a PISA-eredmények nem is lesznek lenyűgözőek Szlovákia számára, sokat tettek azért, hogy megállítsák a kompetenciák terén tapasztalható visszaesést.
Lannert Judit magyar oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az oktatás globális válságát mutatják az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet 2025-ös, a 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-felmérésének adatai.
A felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón elmondta, a matematikára, a szövegértésre és ezúttal különösen a természettudományokra fókuszáló felmérés magyarországi adatai belesimulnak ebbe a tendenciába, sőt egy kicsit még az átlag alatt is teljesítenek a magyar tanulók, különösen a szövegértés területén.
A miniszter szerint aggodalomra ad okot, hogy regionálisan is leszakadni látszik a magyar oktatás, hiszen a cseh, a lengyel és az észt tanulók is jobban teljesítettek a felmérés során. Továbbá a legkiválóbban teljesítők aránya is csökken, ami azt jelenti, hogy át kell alakítani a hazai tehetséggondozás intézményrendszerét - tette hozzá.
„Gimnáziumunk diákjai már hosszú évek óta részt vesznek a PISA felmérésben, feltehetően azért is, mert nyolcosztályos magyar tannyelvű gimnázium nem sok található Szlovákiában. Az eredményeket azonban mi majd csak később kapjuk meg. Ennek a felmérésnek egyébként sem az egyes iskolák vizsgálata a lényege.
- tudjuk meg Andruskó Imrétől, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójától.
Hozzáteszi: néhány éve az oktatási miniszter egyenesen tragédiának nevezete a PISA tesztek eredményeit, melyek meggyorsították az oktatási reformot. Az eredményeit azonban csak jó pár éven belül fogjuk látni, lesznek érzékelhetők a PISA felméréseken. A legutóbbi eredmények azt mutatták ki, hogy a gyerekek 25-30 százalékkal funkcionális analfabéta. Ez azt jelenti, hogy el tudja olvasni a szöveget, de nem érti.
Azt nézik, hogy a gyermekek, hogyan tudják alkalmazni a megszerzett tudást a gyakorlatban. Például, ki tudják-e számolni, mennyi festék szükséges egy megadott méretű lakás vagy szoba kifestéséhez és hasonlók” – fűzi hozzá az iskolaigazgató.
