Mi lesz, ha megszűnnek a 0. osztályok?
A kormány a kötelező óvodalátogatással együtt az alapiskolai nulladik osztályok megszüntetésével számol. Vannak azonban olyan régiók, ahol mindkettőre égető szükség volna. Elsősorban az ország középső és keleti részén él mélyszegénységben sok, zömmel roma gyermek, akiknek a szocializálódását és az iskolára való felkészítését, a képességek, a finom motorika és szókincs bővítését segíti a felkészítő nulladik osztály.
A Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába csaknem 500 ilyen hátrányos helyzetű gyermek jár, akiknek 80-90 százaléka eddig a 0. osztályban kezdte meg iskolás éveit. Papp Andrea, a Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola november végén lemondott igazgatója szerint, akik a felkészítő osztályok megszüntetését eldöntötték, valószínűleg sosem jártak tájaikon, különben tudnák, hogy a helyzet sok helyütt specifikus.
– mondja a pedagógus, aki úgy véli, talán érdemes lett volna megkérdezni olyanokat is, akik ismerik a gyakorlatot, magyarán, nap, mint ilyen hátrányos helyzetű gyermekeket tanítanak. A kötelező óvodalátogatás és a 0. osztály együtt hozhatnának látványos eredményt.
„Hozzánk a gyermekek 6 éves korban ingerszegény, esetenként az átlagostól teljesen eltérő ingerekkel rendelkező környezetből érkeznek, nagyjából a 2-3 éves gyermekek fejlettségi szintjén, akik ráadásul nem beszélnek magyarul, hanem az itteni roma dialektussal kommunikálnak. Nekünk nem marad más választásunk, minthogy különböző fejlesztésekkel segítsük őket, hogy felkészültebben vághassanak neki az első osztálynak. Megjegyzem, nem állami támogatással, ezekre a különórákra saját magunknak kell előteremtenünk a pénzt. A Cesta von polgári társulás Ómama programjának köszönhetően pedig a romatelepen élő 0-3 éves kor közötti gyermekekkel foglalkozunk, ahol a korai fejlesztés hiányát próbáljuk pótolni” – folytatja, hozzátéve, az iskolaigazgatók legutolsó országos találkozóján is terítéken volt a téma.
Ott Prékop Máriának, az oktatási minisztérium nemzetiségi osztálya igazgatójának fel is vázolta, mi fog történni, ha megszűnik 0. osztály. Az a 60 gyermek, aki eddig ott kezdett, most osztályt fog ismételni. Persze, a minisztérium is hozhat olyan intézkedést, hogy ne lehessen ismételtetni, nehogy az ilyen bukott gyermekek rontsák az országos átlagot…
Papp Andrea határozottan kikéri magának azt a megjegyzést, hogy a 0. osztály az iskolákban afféle csomagmegőrzőként szolgál. Az ő iskolájukban is profi kollégák dolgoznak a gyermekekkel, külön programok szolgálják a tanulók fejlődését. Úgy véli, egy rossz tapasztalat miatt egy zsákba dobtak minden 0. évfolyamot. De persze anyagiak is közrejátszhatnak a dologban, a 0. évfolyamban ugyanis dupla annyi fejkvóta jár a gyermekekre.
„Tessék elképzelni, hogy lehet megtanítani decemberre olvasni egy olyan elsős gyermeket, aki magyarul nem beszél, óvodába pedig alig járt” – fűzi hozzá.
A szepsi alapiskolában 2005 óta működnek 0. osztályok, és ennek köszönhetően egyre több tanulójuk jut el a 9. osztályig. A magyarországi fejlesztő pedagógia eszközeit is alkalmazni tudják, amivel lépéselőnyben vannak a szlovák iskolákhoz képest.
Szlovákiában ugyanis fejlesztő pedagógiát nem, csak speciális pedagógiát oktatnak a tanítóképzőkön. Azt a hátrányt, hogy nem magyar az anyanyelvük, amikor iskolába kerülnek, a legtöbb diákjuk sosem tudja behozni. Ráadásul nekik nemcsak a magyart, de a szlovák és az angol nyelvet is tanulniuk kell az iskolában. A szomszédos Tornán már jobb a helyzet, mivel az ottani roma közösség magyarul beszél.
A volt igazgató szerint mindenképpen jó lenne összehozni az SZMPSZ-en belül egy külön szekciót, ahol olyan iskolák pedagógusai dolgoznának, gondolkodnának együtt, akik hasonló problémákkal küszködnek, egy cipőben járnak. Még jobb lenne ezt már az óvodákban elkezdeni, mert az óvónők sincsenek felkészítve arra, hogy mi mindennel fog járni a kötelező egyéves óvodalátogatás bevezetése.
„Ha végre egyszer kimondanánk, hogy vannak specifikus (nem speciális) iskolák is, mint amilyen a miénk, és a problémákat annak megfelelően oldjuk, akkor talán előbbre juthatnánk. Nálunk már egy jól bejáratott rendszer van arra, hogyan tudjuk a diákjainkból kihozni a maximumot, hogyan tudjuk számukra kinyitni a világot. Kirándulni járunk velük, Pozsonyba, Kassára visszük őket, van egy énekkarunk is. Nem kis büszkeség, hogy végzős diákjaink között mindig akad, aki középiskolában vagy gimnáziumban tanul tovább. Szeretettel lehet a leginkább motiválni őket, és hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra is” – mondja mintegy zárszóként Papp Andrea.
