2020. szeptember 23., 20:22

Mennyibe kerül ma egy főiskolás?

A fenti kérdés annál is inkább aktuális, mivel a héten az egyetemek és főiskolák jó részében megkezdődött az új akadémiai év. Már maga az évkezdés is komoly érvágás egy család költségvetésében, főleg ha a diák kollégiumban, netán albérletben lakik, távol az otthonától. De nézzük csak szépen sorjában, mennyi eurót költ megélhetésre havonta az, aki diplomára vágyik, és honnan remélhet segítséget.

201607231209040.EGYETEMISTA_1-2.jpg

A jelenlegi helyzetet némileg árnyalja, hogy a koronavírus-járvány miatt sok egyetemista nem tud dolgozni, alkalmi munkákat vállalni az iskola mellett és ezért most nagyobb mértékben szorul szülei anyagi támogatásra, mint a járvány előtt. Mert szerencsére egyre több főiskolás ragadja meg a pénzkereseti lehetőséget, már egyetemi tanulmányai alatt.

Papíron ingyen van

Bár nálunk hivatalosan az egyetemi oktatás ingyenes, legalábbis a legtöbb egyetemen, de a járulékos költségek miatt egy-egy diáknak havi 200-700 euróra van szüksége a megélhetéshez.

Legalábbis ezt állítja a cas.sk portálon egy pénzügyi befektető cég szakembere. Sok függ attól, hogy valaki helyben tanul-e, vagy pedig messzebb kell-e utaznia és kollégiumban vagy a még drágább albérletben lakik-e. Komoly tehertétel az étkezés és az egyéb kiadások is.

Természetesen a főiskolai hallgatóknak több módjuk is van arra, hogy tanulmányaik ideje alatt más anyagi forráshoz is jussanak, mint amit a szüleik tudnak nekik nyújtani.

Az egyik ilyen a szociális ösztöndíj, amit az oktatási minisztérium folyósít, az idei akadémiai évben maximálisan 300 euró/hónap értékben. Azok kérvényezhetik, akik nehezebb anyagi helyzetben lévő családból származnak.

Aki szorgalmas, jól tanul és egyetemét kitűnően reprezentálja, az motivációs vagy tanulmányi ösztöndíjban részesülhet. Ezt a konkrét intézmény nyújtja hallgatójának 70 euró/hónap összegig.

Az ún. főiskolás kölcsönt (diákhitelt) az Oktatási Támogatási Alap folyósítja. A felvehető hitel 500 és 6000 euró között mozog egy akadémiai évre számolva, de természetesen komoly féltételekhez kötött. Az egyetemek is adhatnak hitelt saját diákjaiknak, ha ez módjukban áll. Banki hitelhez is hozzájuthatnak mindazok is, akik nappalin végzik egyetemi tanulmányaikat és még nincsenek 26 évesek.

Amivel talán a legtöbb egyetemista él, az a munkavállalás. Szabadidejükben, hétvégén, vagy amikor éppen nincs iskola, ragadják meg ezt a lehetőséget. Ha a brigádos havi jövedelme nem haladja meg a 367,85 eurót (bruttó), nem fizet társadalombiztosítást. Ha ennél többet keres, csak a különbözetből fizeti azt.

Egyetemisták átlagos havi kiadásai

Állami kollégium: 50-150 euró

Magánkollégium: 150-350 euró

Magánlakás – egy szoba: 150-300 euró

Lakásbérlet: 300-550 euró

Étkezés: 70-200 euró

Egyéb kiadások (utazási költségek, fénymásolás, notebook vagy tablet, mobilszámla, szabadidős tevékenység stb.): 60-500 euró.

A fenti adatokból is látszik, hogy lehet szerényebben és nagyobb lábon is élni az egyetemi évek alatt. Ha a szülők annak idején jól gondolkodtak, akkor már a gyermek születésétől fogva apránként, havonta rakták félre gyermeküknek azt a pénzt, amihez szükség esetén, mint amilyen az egyetem, nyúlhatnak.

Szerencsére egyre inkább jellemző az is, hogy a diákok nem ölbe tett kézzel várják szüleiktől a zsebpénzt, hanem maguk is megragadnak minden pénzkereseti lehetőséget és sokan teljesen önellátókká válnak egyetemi éveik során.

Megtanulják, mi az a munka, megbecsülik az érte kapott pénzt, értékes tapasztalatokat szereznek, és ez utóbbi sokszor jó pontnak számít akkor is, amikor a diploma megszerzését követően állásért kopogtatnak.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.