Lefeleződhet a felvidéki magyarság száma, ha a fiatalokat nem tudjuk itthon tartani
November végén már beszélgettünk Brezo Ferenccel, a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetségnek elnökével arról, milyen célokkal hívta életre ezt a tömörülést. Akkor szó esett arról a kérdőívről is, amit középiskolásokhoz juttattak el, hogy felmérjék, miként vélekednek a szlováknyelv-oktatásról, a diákönkormányzatok munkájáról és hogyan képzelik a jövőt, hol szeretnének továbbtanulni. A beérkezett kérdőívek kiértékelése befejeződött, aminek eredményként a szövetség egy 10 pontól álló megoldási javaslatot szeretne az oktatási miniszter és a kerületi oktatásügyi hivatalok elé terjeszteni.
„A felvidéki magyar középiskolások nagyjából ötöde, 557 diák, kitöltötte kérdőívünket, minden magyarlakta megyéből érkeztek válaszok szép számmal. A válaszadók több mint 67 százaléka gimnazista volt, több mint 32 százaléka pedig középiskolás” – tájékoztat, s rögtön hozzá is teszi, eléggé meglepő eredmények születtek. Főleg, ami a szlovák nyelv oktatására vonatkozó kérdésekre adott válaszokat illeti.
„A felmérésben résztvevő diákok átlagosan 5,3 pontot adtak a 10-ből a szlováknyelv-oktatásukra, ez nagyjából egy négyes osztályzatnak felel meg. S kiderült az is, hogy a szlovákiai magyar fiatalok zöme éppen azért tanul tovább külföldi egyetemen, mert gondot okoz számukra a szlovák nyelv használata.
Brezo Ferenc szerint komplex megoldásra van szükség. Ennek első és legfontosabb része, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként kell oktatni, mégpedig az alapiskola első évfolyamától kezdődően, egészen a középiskolai tanulmányok végéig, amikorra tudásban a C1-es nyelvvizsga szintet kellene elérni. Úgy véli, csökkenteni kell a szlovák irodalom tananyagát.
Azt mindenki megtapasztalhatja, hogy a magyar iskolák tanáraitól több időt igényel a munkájuk, a diákjaik mégis elégedetlenek. Fontos leszögezni, hogy nem a tanárokban a hiba, hanem a rendszerben” – hangsúlyozza.
Az itthoni tantárgyi olimpiákon való részvételtől a diákok jelentős részét riasztotta el, hogy az szlovák nyelven zajlik. Ezzel pedig megfosztják magukat egy lehetőségtől, ami segíthetné későbbi sikeres karrierjüket. Automatikusan hátrányba kerülnek a magyarországi, vagy akár a szlovák diákokkal szemben.
„A megkérdezett diákok döntő többsége egyetért azzal, hogy a NIVAM (Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet) által szervezett versenyek anyagát le kell fordítani magyarra. Ugyancsak a megkérdezett diákok hetven százaléka hasznosnak találná a magyar-szlovák vegyes diáktáborok szervezését, hogy ezáltal is kapcsolat épüljön ki a két nemzet között. Hogy ne párhuzamos társadalmakról, hanem együttműködő nemzetekről beszélhessünk” – fűzi hozzá Brezo Ferenc.
Sokat lendítene a dolgon, ha az állam is támogatná és partnerként fogadná el azon magyar ifjúsági szervezeteket, amelyek olyan a társadalmat gazdagító programokat szerveznek, melyekkel ki lehetne egészíteni az iskolában szerzett tudást, ami nem mindig elégséges. Ez egyúttal össze is kovácsolná a közösséget, amire szintén égetően szükség van.
„A diákönkormányzatok működését a megkérdezettek 6,8 pontra értékelték a 10-ből, azaz nagyjából hármas osztályzatra, tehát van mit tenni ezen a téren is. Érdemi munkát kell végezni, például konferenciákat, képzéseket, előadásokat szervezni.
Brezo Ferenc bízik abban, hogy összejön a találkozó Tomáš Drucker oktatási miniszterrel és a kerületi oktatásügyi hivatalok vezetőivel, ahol prezentálhatnák felmérésük eredményeit, valamint átadhatnák a 10 pontból álló megoldáscsomagot és elkezdődhetne a közös gondolkodás.
